Az Egyesült Államok nemzeti ünnepére írt cikkek az iraki háborút értékelik. Hódítás, vagy a szabadság és a demokrácia eszményeinek terjesztése?

"Amerika kivételes küldetésének eszméje nem új keletű dolog. Az az eszme, hogy az Egyesült Államoknak Isten akaratából joga van vagy erkölcsi kötelessége  terjeszteni a civilizációt, demokráciát és szabadságot a világon, akár erőszakkal is" - kezdi a Függetlenség Napja alkalmából írt cikkét Howard Zinn, a legendás baloldali  történész.

Zinn a II. világháborúban pilótaként szolgált. Két héttel a németek kapitulációja előtt részt vett Royan napalm-bombázásában. A royani, drezdai, hirosimai és nagaszaki bombázások, a polgári lakosság pusztítása miatt később elhibázottnak nyilvánította Amerika közreműködését a II. világháborúban. Úgy vélte, hogy háború helyett belső, erőszakmentes ellenállással kellett volna megdönteni a náci rezsimet.

A radikális történész a polgárjogi mozgalom és a vietnami háború elleni tiltakozás egyik vezéralakjává volt. Az ő nevéhez kötődik a People's History, a rabszolgák, a feketék, a szegény emberek hangját megszólaltató történetírás irányzata.

Azóta is állást foglal a nagy politikai kérdésekben, mindmáig a régi radikalizmussal. A koszovói intervenció helyett diplomáciai megoldást szorgalmazott. Ellenezte az iraki háborút is.

Ünnepi cikkében azt fejtegeti, hogy miközben Amerika a szabadság és demokrácia terjesztéséről prédikál, valójában imperialista hódítást folytat. Zinn a szabadság exportálását "agresszív militarizmusnak" tartja.

Az Egyesült Államok kormányai a Közel-Keleten és Dél-Amerikában antidemokratikus rezsimeket támogattak. Zinn szerint a szovjet fenyegetést is szándékosan eltúlozták, hogy így igazolják az erőszakos terjeszkedést.

Michael Ignatieff, az ismert politikai író nem tagadja, hogy az amerikaiak megsértették, illetve a fogolytáborokban most is megsértik az emberi jogokat. A szabadság terjesztésének eszméjét mégis értékesnek és fontosnak tartja.

Akik ellenzik a demokrácia gyakran erőszakos exportálását, megfeledkeznek róla, hogy az államalapítás rendszerint erőszakkal jár, és általában csak külső segítséggel lehetséges - emlékeztet a történelmi tényekre Ignatieff. - Amerika a franciáktól kapott segítséget a függetlenségi háborúban. A német demokrácia amerikai, angol és francia közreműködéssel jött létre a II. világháború után.

Ha nem a szabadság elterjesztésének gyakran valóban utópikus eszménye, akkor mi késztetné áldozatvállalásra az amerikaiakat? - kérdezi. - "A két világháborúban elesett katonák hittek benne, hogy a szabadságért harcolnak."

Ignatieff szerint korai még pálcát törni az iraki beavatkozás fölött. "Ha a demokrácia gyökeret ereszt a Közel-Keleten, Busht prófétának fogják tekinteni."

De a szabadság magja csak akkor csírázhat ki az iraki homokban, ha az amerikaiak továbbra is hajlandók áldozatot vállalni. Ehhez pedig hinniük kell Amerika küldetésében.