Technológiai forradalmak egykor és ma

2015. szeptember 03.

Sokan hiszik, hogy a számítógép és az internet soha nem látott mértékben alakítja át életünket, pedig a harmadik technológiai forradalom gazdasági és társadalmi hatásai is eltörpülnek a korábbi ipari forradalmak mellett. De legalább a mellékhatásait sem lesz nehezebb orvosolni.

 

A múltbeli innovációk sokkal több értéket teremtettek, mint a mai, meglehetősen triviális fejlesztések. Gondoljunk csak arra, milyen változást hozott a telefon bevezetése vagy az áttérés a petróleumlámpáról az elektromos világításra. Ezekhez képest mit számít a Facebook és az iPad? Mit számít az internet a tiszta csapvízhez és az angolvécéhez képest?” – olvassuk Martin Wolf közgazdász esszéjét a technológiai forradalmak társadalmi és gazdasági hatásairól a Foreign Affarisben.

Bevett nézet, hogy a számítógép és az internet megjelenésével példátlan változások következnek be életünkben. Wolf szerint azonban mindez csak történelmi rövidlátásunk eredménye: a 19. századi technológiai fejlődés sokkal nagyobb hatású volt, mint a harmadik ipari forradalomnak is nevezett digitális forradalom.

Wolf felidézi Robert Gordon közgazdász kutatását, amely rávilágít, hogy az amerikai termelékenység 1891 és 1972 között dolgozónként 2,3 százalékkal nőtt, 1996 és 2004 között viszont mindössze 1,4 százalékkal, azóta pedig csak 1,3 százalékkal. Vagyis a számítógép és az internet megjelenése eleddig nem hozott fordulatot a termelékenységben.

A GDP-növekedésben mérhető termelékenység azonban nem minden – ismeri el Wolf. A technológiai fejlődés számos egyéb haszonnal jár: kényelmesebben és egészségesebben élhetünk, többet szórakozhatunk és kevesebbet kell dolgoznunk. Wolf szerint azonban a digitális forradalom hatásai ezen a téren is eltörpülnek a korábbi nagy technológiai forradalmaké mögött. Az átlagéletkor, az iskolázottság és a szabadidő egyaránt a 19. századi innovációnak, mindenekelőtt a gépesítésnek, az iparosításnak, a gyógyszeripar fejődésének illetve az olcsó és széles körben elérhető energiának volt köszönhető. Az internet és a digitális forradalom többnyire szórakozásra használt vívmányai nem hoznak ilyen mértékű minőségjavulást életünkben. Az első és a második ipari forradalomnak jólét tekintetében is sokkal többet köszönhetünk, mint akár a mobiltelefonhoz akár az internethez köthető innovációnak, akár a nano- és biotechnológiának.

Azt azonban Wolf is elismeri, hogy a digitális forradalom egy szempontból mégis nagy változást okoz. Ellentétben ugyanis a korábbi technológiai forradalmakkal, az automatizálás új hulláma nem teremt annyi új munkahelyet, mint amennyit fölöslegessé tesz. Ez tartós munkanélküliséghez és az egyenlőtlenség növekedéséhez vezet. Más szóval a digitális forradalom okozta hatékonyság-növelés gyümölcsét csak kevesek élvezik.

Wolf mindazonáltal optimista. Abban bízik, hogy ha a mostaninál jóval jelentősebb korábbi innovációs forradalmak idején sikerült enyhíteni a káros társadalmi hatásokat, akkor most is sikerülni fog. Utal rá, hogy ehhez az állam aktív beavatkozására van szükség, hiszen a technológiai fejlődésből fakadó egyenlőtlenség csak az újraelosztás átalakításával csökkenthető.