Választást nyerni bűnözőkkel

2016. április 05.

A televízióban közvetített izgalmas események felszíne mögött titkon piszkos háború is zajlik a demokratikus választási küzdelemben. Egy latin-amerikai informatikai ezermester több sikeres kampányakciót épített arra a felismerésre, hogy az emberek szinte mindent elhisznek az internetnek.

 

A Latin-Amerikában bevett törvénytelen trükkök az észak-amerikai politikában is mindennaposnak számítanak” – olvassuk a Bloomberg hírmagazin három belső és két külső munkatársának tényfeltáró riportjában.

A történet főszereplője egy kolumbiai hacker, bizonyos Andrés Sepúlveda, aki személyesen számolt be a Bloomberg munkatársának arról, hogyan befolyásolta tucatnyi ország választási küzdelmeit a háttérből, hét éven át. Kevés kivétellel mindig a venezuelai José Rendónnak dolgozott, aki Miamiból irányítja a hozzá forduló jelöltek kampányának sötét oldalát.  Rendón tagadja, hogy efféle megbízásokat adott, s hogy akár egy fillért is fizetett Sepúlvedának, de az újság ellenőriztette Sepúlveda bizonyítékait, és a felkért szakértők hitelesnek találták őket.

A kolumbiai legnagyobb munkája Peña Nieto mexikói elnök megválasztatása volt 2012-ben. Igaz, a jobbközép jelölt eleve győzelemre állt, de emberei azért fontosnak tartották, hogy az ellenfelek minden lépéséről és tervéről értesüljenek, valamint hogy az interneten, látszólag egyszerű polgárok tömegeinek nevében, lejárató kampány induljon a többi jelölt ellen. Sepúlveda behatolt a megcélzott emberek és szervezetek számítógépeibe, lehallgatta mobiltelefonjukat, ki-bekapcsolta honlapjukat, és saját megtévesztő üzeneteket pakolt fel rájuk. Ezen kívül eredeti fejlesztésű programjával internetes címek ezreit hozta létre, és ezek nevében a legkülönbözőbb társasági oldalakon nagy tömegben tett közzé értesüléseket és véleményeket.

Az elnökválasztásival párhuzamosan zajló kormányzóválasztási kampányokban is részt vett: az egyik államban a baloldali jelölt csapata nevében éjjel háromkor indított tömeges automatikus telefonhívásokat, hogy ellene fordítsa a választókat, egy másik államban pedig egy meleg férfi nevében támogatta lelkesen a katolikus jelöltet az interneten. Mindkét célszemély vesztesként hagyta el a csatateret.

A mexikói kampánnyal hatszázezer dollárt keresett. Egyébként szerényebb összegekért dolgozott: havi tizenötezer dollár volt az alapdíj, amelyért internet-felhasználók tömegeit kreálta, s nevükben üzenetdömpinggel árasztotta el a társasági oldalakat. Rájött, hogy az emberek „jobban hisznek az internetnek, mint a valóságnak”. És különösen jobban hisznek a magánembereknek, vagy a magánembernek látszó programoknak, mint a jelölteknek, a hírmagyarázóknak és az újságoknak. Az erre a célra kifejlesztett robotprogramját Társasági Médiaragadozónak nevezte el. Már az efféle tevékenység sem éppen tisztességes, a csalás gyanúját mindenképp felveti, az egyértelműen börtönesélyes munkát azonban ennél valamivel nagyobb összegért végezte: havi húszezerért már számítógépes behatolást és telefonlehallgatást is vállalt.

Nyolc éven keresztül sikeresen folytatta e tevékenységét Latin-Amerika-szerte, de aztán egyszer szembekerült Rendónnal, és ráadásul egy szakmai hibát is elkövetett. Kolumbiában ugyanis Rendón az elnök mellé szegődött, ő pedig a kihívó mellé, és szokása ellenére együtt is mutatkozott a megbízójával. Negyven kommandós vitte az ügyészségre, ő pedig vádalkut kötött, s így szerény tíz évvel megúszta. Ha ugyan meg nem ölik közben, mert időnként megpróbálják, amiért feltárta a múltját, és még a börtönből is segít a hatóságoknak.

Amikor a Bloomberg újságírói Amerikában próbálták ellenőrizni Sepúlveda állításait és bizonyítékait, egy ottani biztonsági cég elmondta nekik, hogy az Egyesült Államokban is gyakori a hasonló titkos megbízás. Egyébként Kolumbiában a lapok azt írták, hogy Rendón Donald Trump republikánus elnök-aspiránsnak dolgozik, de ezt mindkét fél tagadja, Rendón azonban annyit elárult, hogy egy másik, meg nem nevezett jelölt csapatával tárgyalásokat folytat az együttműködésről. Megbízást akkor kapna, ha az illetőt a nyáron pártjának hivatalos jelöltjévé választanák. „A demokrácia működés közben” – ez a Bloomberg cikkének alcíme.