Korrupcióellenes maoizmus

2016. május 05.

A kínai kommunista pártvezetés harcot hirdet a hivatali rendszert átszövő korrupció ellen. A belső rendőrség megerősítésével egy másik legyet is üt egy csapásra: a hivatalos ideológiával szembeszállókat is kiszűri. Az amerikai Kína-szakértő szerint a maoizmus szelleme kísért.

 

Mint a régimódi leninista pártok, a Kínai Kommunista Párt is két kihívással néz szembe a modern világban. Egyrészt azzal, hogy miként tudná 89 milliós tagságát ideológiai kordában tartani a globális kapitalizmus és az internet korában. Miközben egyúttal le kellene számolni a korrupcióval is, amelyet Hszi Csin-ping pártfőtitkár és államelnök is élet-halál kérdésnek nevezett” – írja Orville Schell Kína-szakértő a New York Review of Booksban.

Mint arról a Metazin is beszámolt, Hszi Csin-ping harcot hirdetett a pártot és az államot átszövő korrupció ellen. A cél világos: a pártvezetés felismerte, hogy saját legitimitásának megőrzéséhez elengedhetetlen a korrupt hivatalnokokkal szembeni fellépés. Hszi a kiskirályok megregulázásával reméli kifogni a szelet a párttal elégedetlenek vitorlájából. A párt régi problémája ugyanis az, hogy az alacsonyan fizetett apparatcsikok előszeretettel egészítik ki bérüket mellékúton.

A pártvezetés azt reméli, hogy ha sikerül letörnie a korrupciót, akkor megfékezheti a rendszerkritikus ellenzék előretörését. Ennek érdekében Hszi megerősítette a pártvezetés krémjére specializálódott belső korrupcióellenes állambiztonsági rendőrséget. A magasabb funkcionáriusokat ellenőrző szervezetet hivatalosan a központi bizottság, valójában a pártfőtitkár alá rendelte. Az átalakítás nem titkolt célja, hogy a szervezet elrettentse a magas beosztású elvtársakat a saját zsebre dolgozástól. Ugyanezt a célt szolgálja a lakosság számára létrehozott anonim internetes feljelentőoldal. A hatás nem is maradt el – írja Schell, a belső ellenőrzéstől rettegnek a vezetők, hiszen már a gyanú és a nyomozás is ítélettel ér fel. A kínai nép pedig hálás ezért a vezetőnek: Hszi népszerűség tekintetében világelső.

A korrupció felszámolására létrehozott, titkosszolgálati eszközökkel működő rendőrséget a pártvezér és államelnök nem csak a visszaélések elfojtására használja föl, hanem a pártkritikus hangok elhallgattatására is – állítja Schell. Hszi-Csin-ping tovább esősíti a cenzúrát és a korábbiaknál is rövidebb pórázon tartja a sajtót. A külföldi tulajdonban lévő médiát korlátozza, a kormánykritikus külföldi újságíróktól megtagadja a vízumot. Külföldi kulturális intézmények és sajtóorgánumok indításával igyekszik ráerősíteni a hazai propagandára.

Sőt, mintha még a kulturális forradalom eszméjét is újra akarná éleszteni – jegyzi meg Schell. A kínai vezetés tiszteletét tette Mao egykori forradalmi központjában, a pártelnök pedig, amikor tavaly meghirdette a szocialista nevelés évét, Mao Ce-tung egy híres beszédét ajánlotta a kommunista funkcionáriusok figyelmébe „alapos tanulmányozásra”. Azt az 1949-es beszédet, amelyben a rendszeralapító a párt vezetésének alapelveit fejtegette.

Hszi Csin-ping, szakítva közvetlen elődeinek politikájával, akik a nyitás szellemében kormányoztak, mintha vissza akarna térni a maoista hagyományokhoz. „Kínában a hetvenes évek óta a vezetést soha nem kerítette annyira hatalmába a maoista nosztalgia és a leninista típusú irányítás, mint manapság” – állítja Schell.