Európai civilizációs válság?

2016. szeptember 25.

Az amerikai tudós szerint az Európai Unió válsága a tagállamok birodalmi múltjában gyökerező eltérő civilizációs értékekre vezethető vissza. De akkor mi magyarázza a nemzetállamokkal szembeni bizalmi válságot?

„Az emberi kooperációs képesség kialakulását évszázadok, sőt évezredek történelme alakítja ki. A történelmi elemzés arra mutat rá, hogy különösen nagy jelentőségük van a letűnt birodalmaknak” – olvassuk Peter Turchin biológus-matematikustól a liberális Euromind magazinban.

Turchin az Európai Unió „dezintegrációs válságának” okait kutatja. „Az európaiak elvesztették képességüket, hogy más nemzetekkel és etnikai csoportokkal együttműködjenek” – írja, és felteszi a kérdést, vajon az aktuálpolitikai történéseken túl vannak-e ennek mélyebb okai is. A World Values Survey adatbázisa alapján Turchin az úgynevezett Inglehart-Welzel kétdimenziós diagramon helyezte el az uniós tagállamokat. Az ábrából az derül ki, hogy az egyes valaha volt birodalmak (a frank, a Habsburg, a brit, az oszmán, az orosz) részét képező országok civilizációs értékei igen közel állnak egymáshoz, ám a különböző birodalmak népeinek értékei között kevés az átfedés. Vagyis az egykori birodalmak utódállamai viszonylag jól elkülönülő mezőket alkotnak.

Turchin mindezek alapján azt állítja, hogy az EU válsága civilizációs válság. Az Unió alapjait az egykori Frank Birodalom utódállamai tették le, ám ahogyan az Unió egyre bővült, egyre különböző kulturális értékekkel bíró népeket fogadott magába. Ez pedig szükségképpen gyengíti az egységet – állítja Turchin. Hiszen a kollektív értékek azt tükrözik, hogy egy adott csoport tagjai milyen alapvető normákat fogadnak el, és milyen elvárásaik vannak a társadalmi együttéléssel kapcsolatban. Amennyiben az alapvető normák és célok széttartanak, gyengül a kooperációs hajlandóság. Turchin idézi Elinor Ostrom Nobel-emlékdíjas közgazdásznak a közösségi javak elosztására vonatkozó elméletét, miszerint a társadalmi együttműködés alapfeltétele, hogy a politikai közösség határait a közös alapvető értékek jelöljék ki.

A 28 tagúra bővített EU-ban olyan jelentősek a civilizációs különbségek, hogy az Unió képtelen a hatékony kollektív cselekvésre – véli Turchin.

A kérdés már csak az, mivel magyarázzuk, hogy a több évszázados közös birodalmi múlttal nem rendelkező, és civilizációs értékek tekintetében rendkívül megosztott Egyesült Államok mégiscsak egységes állam. És persze a birodalmi múlton alapuló okfejtés arra sem ad magyarázatot, hogy miért alacsonyabb a nemzetállami kormányokba vetett bizalom még az EU iránti bizalomnál is.