A GMO nem árt, de nem is használ

2016. november 06.

Európa és Amerika húsz éve vitatkozik a génkezelt növénytermesztés előnyeiről és hátrányairól. A liberális amerikai napilap megpróbált utánajárni, hogy mennyi valósult meg a génkezelt termények remélt áldásaiból. Nem sok.

A génmódosított növényekkel kapcsolatos vita évtizedek óta szembeállítja egymással Amerikát és Európát. Amerikában kísérleti jelleggel már 1987-ben vetettek génmódosított burgonyát, Európában továbbra is nagy az ellenállás a természet rendjébe való beavatkozással szemben” – olvassuk a New York Timesban.

A tekintélyes amerikai lap arra tesz kísérletet, hogy megbecsülje, mennyiben váltották be a génmódosított termények a hozzájuk fűzött reményeket. Az új technológiától egyrészt azt várták, hogy csökkenti a növényvédő szerek használatát, másrészt pedig azt, hogy magasabb terméshozamokat eredményez.

A remélt jobb hozamokból nem sok valósult meg. A New York Times összehasonlítása szerint legalábbis a génkezelt növényeket termesztő amerikai és kanadai farmokon nem nőttek nagyobb mértékben a termésátlagok, mint a GMO-mentes európai gazdaságokban.

Ami a növényvédő szerek használatát illeti, a New York Times az ENSZ adatai alapján arra a következtetésre jut, hogy a génmódosítás összességében nem eredményezett számottevő változást. Az Egyesült Államokban a rovar- és gombaölő szerek használata harmadával csökkent, ám (a szintén a génmódosított magvakat árusító vállalatok által forgalmazott speciális) gyomirtóból ötödével több fogy, mint a génmódosított növények elterjedése előtt. Franciaországban ugyanezen idő alatt még nagyobb mértékben, 65 százalékkal esett vissza a felhasznált rovar- és gombaölők használata, ráadásul itt gyomirtóból is harmadával kevesebb kell. Különösen aggasztó, hogy a gyomnövények kezdenek ellenállóvá válni a speciális gyomirtókkal szemben, ezért a génkezelt magvakat vető gazdák újabban korábban veszélyesnek mondott szereket kezdenek alkalmazni. A nagyobb vegyszerhasználat pedig még akkor is aggasztó, ha a génkezelt növényekkel kapcsolatos egészségügyi félelmek egyelőre alaptalannak bizonyultak. A cikk nem tér ki a génmódosított növények termesztésének minden területére, például nem elemzi, hogyan teljesítenek az afrikai népélelmezésben elméletileg nagy reményekkel kecsegtető szárazságtűrő génmódosított fajták.