Nyomtatás

A szólásszabadság mégiscsak fontosabb

2017. február 5.

Az Egyesült Államokban Donald Trump győzelmével új szakaszába lépett az egyetemi radikalizmus. Ennek tünete volt, hogy a kaliforniai Berkeley hírneves egyetemén szélsőbaloldali tüntetők erőszakkal akadályozták meg egy provokatív stílusáról ismert brit vendégelőadó fellépését.

A Milo ellen elszabaduló düh a tehetetlenség jele. Az pedig abból fakad, hogy a baloldal narratívája tarthatatlanná vált” – olvassuk Sumantra Maitrától, a Nottinghami Egyetem doktorandusz kutatójától a Quillette magazinban.

Február első napján a Kaliforniai Egyetem konzervatív diákkörének meghívására előadást tartott volna egy brit közszereplő, Milo Yiannopoulos, aki leginkább kihívó viselkedésével és a bevett baloldali normák szándékos semmibevételével tette magát híressé. Egyébiránt pedig lelkesen támogatja Donald Trumpot. Az amerikaiak a jobboldali Breibart hírportálról ismerhetik, ahol sok teret kapott az elmúlt években. Amikor Milót megkérdezték, hogy a Breibart volt főnöke Trump elnök tanácsadójaként nem a fajgyűlöletet és a homofóbiát viszi-e be a Fehér Házba, ő azt felelte, hogy a Breibart szerkesztősége tele van zsidókkal, őbelőle pedig, aki meleg és zsidó is, Steve Bannon csinált sztárt. Az előadóterem körül liberális, baloldali tüntetők gyülekeztek, dühös jelszavakat kiabáltak, fasisztának minősítették a vendéget, és távozását követelték. Az egyetemi rendőrség kivonult, de egy csoport, magát anarchistának nevező erőszakos tüntető nehéz tárgyakat dobálva támadt a rendőrökre, akik visszavonultak az épületbe. Ez után tűz keletkezett odakint, a támadók betörték az üvegajtókat, és több rendőrt megsebesítettek. Az egyetem lefújta a rendezvényt, a rendőrök pedig feloszlatták a törvénytelen megmozdulássá fajuló tüntetést, még gumilövedékeket is bevetettek.

A Guardian hasábjain David Kaye persze elítéli az erőszakot, helyteleníti viszont, hogy Trump elnök a szövetségi támogatás megvonását helyezte kilátásba, ha az egyetem nem védi meg a szólásszabadságot. Szerinte ezzel minden egyetemet megfenyegetett. Pedig a Berkeley nem tiltotta be az előadást. Csakugyan. De miután a rendezvény ellehetetlenült, nem tűzött ki újabb időpontot, hogy mégiscsak meg lehessen tartani. Vagyis engedett az alkotmányellenes erőszaknak.

Eddig is gyakori volt, hogy amerikai egyetemeken a liberális konszenzust támadó előadóknak nem volt tanácsos megjelenniük, de ilyen mérvű erőszakra az utóbbi években nem volt példa. A hatvanas években, a vietnami háború elleni tüntetések idején igen. Akkor az egyetem száműzte területéről „a politikát”, a tiltakozó baloldali diákság viszont erőszakkal kivívta a szólásszabadság jogát. Fél évszázaddal később a liberális diákok büszke utódai leküzdendőnek tekintik a szólásszabadságot – írja Maitra. Egyáltalán nem tartja rokonszenvesnek a „piperkőc, magamutogató és provokatív” Milót, de megjegyzi, hogy a konzervatív diákoknak természetesen joguk van meghívni őt, és hogy Milo nem véletlenül népszerű. Csupa olyan dolgot mond, ami kihívás a liberális kánonnal szemben, de amiről nagyon sok ember azt gondolja, hogy a józan észnek viszont megfelel. Például tagadja, hogy a nőket rosszabbul fizetik, mint a férfiakat, és ezt ismert tanulmányok adataival támasztja alá. Támadja a feministákat, akik közben szükségesnek tartják a nőket alávetettségben tartó dél-ázsiai menedékkérők tömeges befogadását. Támogatja Trump elnöknek a bevándorlók szigorú szűréséről szóló rendeleteit, miközben a bal-liberális tábor ezt a politikát merő rasszizmusnak bélyegzi. Maitra szerint a baloldali konszenzus Obama elnök nyolc éve alatt szinte kikezdhetetlen volt a nyilvános térben. Trumpot mégis elnökké választották, mert az amerikaiak jelentős rétegei nem értettek egyet a liberális kánonnal, és úgy érezték, hogy kívülről akarnak új elveket kényszeríteni rájuk. A Trump váratlan győzelme nyomán érzett frusztráció aztán a teljes fősodratú média által támogatott tüntetésekben fejeződött ki, és Berkleyben ez bátorította erőszakra a radikális diákokat. A frusztrációhoz az is hozzájárult, hogy felborult a baloldal világképe. Eddig úgy tudták, hogy a muzulmán bevándorlók és a melegek egyaránt támogatandó elnyomottak, a tőkések pedig kizsákmányolják a munkásságot. Erre kiderül, hogy Milo meleg, mégis fél az iszlamizmustól, és a munkások többsége őt és Trumpot támogatja. Maitra szerint érthető az efölötti frusztráció, de a szólásszabadság elfojtását talán mégsem igazolja.