Nyomtatás

Az internet forradalmasítja a polgárháborút

2017. november 28.

A kilencvenes években visszaesett a forradalmak száma és intenzitása. Az elmúlt tizenhárom évben azonban ismét gyakoribbá váltak a polgárháborúk. Az amerikai politológus szerint ebben jelentős szerepe van az internet elterjedésének és az új, online mobilizációs stratégiáknak.

Az internet megváltoztatja a polgárháborúkat” – olvassuk Barbara F. Walter kaliforniai politológus cikkét a Washington Postban.

A polgárháborúk száma az 1990-es évek után csökkenni kezdett. A trend azonban 2003-ban megfordult, és az újból elharapódzó forradalmak kapcsán már a szabadságharcok új koráról is beszéltek. A helyzet azóta sem sokat változott, és több országban ma is robbanásveszélyes a helyzet, legalábbis Walter szerint Törökországban, Egyiptomban és Libanonban is bármikor polgárháború törhet ki (merészebb jóslatok szerint akár Szaúd-Arábia lehet az arab tavasz következő állomása).

A polgárháborúk újabb hullámát általában gazdasági és társadalmi okokra vezetik vissza. Walter szerint azonban legalább ekkora jelentősége van a modern infokommunikációs csatornák elterjedésének. Mint azt egy hosszabb tudományos publikációban kifejti, az internet öt különböző módon segíti elő a forradalmi szervezkezdést. Mindenekelőtt megkönnyíti az ellenzék és a tüntetések megszervezését, hiszen a diktátorok kevés sikerrel tudják teljes kontroll és megfigyelés alatt tartani az online fórumokat. Ennél eredetibb Walter azon megfigyelése, hogy az internet hatására többen csatlakoznak a lázadókhoz, és a polgárháború tovább tart. Walter az internetes mobilizációnak és adománygyűjtésnek tudja be, hogy 2010-ben átlagosan 14 hónapig tartott egy polgárháború, míg hatvan évvel korábban csak nyolc hónapig.

Az internet azonban nem csak mennyiségi, de minőségi változást is hoz a forradalmakban. A felkelők nem csak a helyi közösségekre támaszkodnak és nem csak helyi célokat fogalmaznak meg. Ahogyan például az al-Kaida vagy az Iszlám Állam, az egész világon toboroznak tagokat és támogatókat, márpedig ehhez nem elég kisebb, helyi ügyeket a zászlajukra tűnni. Ezzel párhuzamosan a modern lázadók kevésbé függenek a helyiek támogatásától. Ebből fakadóan több emberi jogi sérelmet követnek el, hiszen a külföldről pénzelt csoportok hajlamosabbak erőszakkal fellépni a civilekkel szemben.

Walter végül megállapítja, hogy az internet elősegíti a forradalmi szellem terjedését. Több kutatás kimutatta, hogy a polgárháborúk fertőznek: könnyen átterjedhetnek a szomszédos országokra

Cikke végén Walters valószínűsíti, hogy az internet nyújtotta mobilizációs lehetőségeket kihasználva a közeljövőben az Iszlám Állam és az al-Kaida mintájára újabb globális mozgalmak indulhatnak el.