Miért vesz meg egy ingyenújságot Amerika legügyesebb üzletembere? Anschutz hallgatásba burkolódzik. A médiaszakértők találgatnak.

Philip Anschutz a maga 5,8 milliárd dollárjával csak a 65. a világ leggazdagabb embereinek listáján. De remek üzleti érzéke a legelsők sorába emeli.

Igazi self made man. Az apja olajkutató volt, ő is ezzel a kockázatos üzlettel kezdte. Az apa nem sok olajat talált, a fiú annál többet. Aztán vasútvonalakat vásárolt, amikor olcsón lehetett kapni.

Majd a csúcstechnológiára vetett szemet. A Southern Pacific vágányai mentén üvegszálas kábelt fektetett le, s a kapacitás kihasználására megvette Qwest telefontársaságot.

Az elsők között ismerte fel az internetben rejlő üzleti lehetőséget. A Qwestet 55 millióért vásárolta. Két évvel később, amikor Anschutz tőzsdére vitte, a cég majdnem ötmilliárd dollárt ért.

A sikeres üzletember hívő keresztény, a konzervatív "családi értékek" propagálója. Ideológiai okokból kezdett mozikat vásárolni és filmeket finanszírozni. Nincs elég "családi", vagyis szex- és erőszakmentes film? Hát majd csináltatok! - gondolta. - És láss csodát, ez is bejött neki.

Anschutz cége gyártotta a Nyolcvan nap alatt a Föld körül remake-et potom 110 millió dollárért. A kritikusok fanyalogtak, de a közönség szereti. A pénz nemcsak a mozik bevételéből jön vissza. Az üzletember a videó és DVD piacot is kézben tartja.

Nemrég ismét meglepő vállalkozásba fogott. Megvette a San Franciscóban és Washingtonban megjelenő Examiner-t, egy ingyenes bulvárlapot, amelyet a jobb lakónegyedek házainak küszöbére hordanak ki. S mindjárt hetven városban kért védjegyoltalmat a címre.

A nyomtatott újságok mindenütt bajban vannak. Egyre kevésbé bírják a versenyt az internettel, különösen az online hirdetések sikere érinti érzékenyen őket. Mit keres egy ilyen üzletember ezen a piacon?

A veterán újságíróból lett médiaprofesszor, Philip Meyer új könyve, amely a sokatmondó Eltűnő újságok címet viseli, egy lehetséges magyarázattal szolgál.

A kiadók általában úgy próbálják ellensúlyozni a veszteségeket, hogy elbocsátják az újságírókat, kevesebbet költenek a hírek előállítására, felemelik az eladási árat és a hirdetési díjakat. Hogy ennek a kannibalizmusnak mi lesz a vége, azt ma még nem lehet megmondani, de máris van egy kézzelfogható eredménye.

Egy újság értékét - fejtegeti Meyer - elsősorban nem a felhalmozódott szerkesztési tapasztalat, a székház, a számítógéprendszer, esetleg a nyomda határozza meg. A legfontosabb tényező az újság mellett elkötelezett olvasók jóindulata. S ezt ma alulértékeli a piac. Anschutz pedig arról híres, hogy alulértékelt cégeket vásárol, aztán sikeressé teszi őket.

De hogyan lehet Anschutzhoz méltó üzletet csinálni egy újsággal? Jack Shafer a Slate egyik szerkesztője annak a gyanújának ad hangot, hogy a nyomtatott újság csak trójai faló.

Anschutz először ingyenújságot osztogat. De nem akárhol. Olyan környéken, ahol sokan használnak internetet.

A következő lépés az lesz, hogy "létrehozza az Examiner honlapok országos hálózatát. Ez sem tűnik őrültebb üzleti ötletnek, mint amilyennek a Ted Turneré látszott, amikor azzal állt elő 1980-ban, hogy egész napos hírcsatornát indít." Ted Turner hírcsatornáját CNN-nek hívják.

Mindenki sötétben tapogatódzik. Anschutz harminc éve nem adott interjút, most is hiába kérdezik.