Génmanipulált gazdaság

2016. július 17.
CC National Institutes of Health (NIH) CC National Institutes of Health (NIH)
https://www.flickr.com/photos/nihgov/

Az amerikai futurológus-közgazdász szerint jelentős gazdaságélénkítő hatással járna, ha az emberi intelligenciát genomszerkesztéssel széles körben fel lehetne javítani. Hát a nem kívánt mellékhatások? Oda se neki, hátha a genetika segít kilábalni a gazdasági válságból.

 

A génmanipulált gyerekek miatt emelkedhetnek a kamatok” – olvassuk James D. Miller amerikai közgazdász és futurológus szédítő elmélkedését a Business Insiderben. 

Ahogyan az embrionális génmanipuláció egyre szélesebb körben elérhetővé válik, úgy lesznek egyre égetőbbek a genetikai beavatkozások körüli etikai dilemmák. A Metazin is beszámolt a súlyos genetikai rendellenességgel fejlődő magzatok szelektív abortálása, a magzat nemének vagy akár szexuális beállítottságának művi megválasztása, a szervdonor-klónok létrehozása körüli vitákról. Vannak, akik szerint egyenesen erkölcsi kötelességünk a magzat génmanipuláció általi tökéletesítése, mások szerint viszont az emberi génpiszka több szempontból is súlyos erkölcsi aggályokat vet fel.

Miller azonban nem az etikai, hanem a gazdasági vonatkozásokra kíváncsi. Azt a kérdést járja körül, hogy milyen hatással lenne a gazdasági növekedésre, ha elérhetővé válnának azon – egyelőre kísérleti stádiumban lévő – genomszerkesztési módszerek, amelyek az emberi intelligencia javítását célozzák.

Az intelligencia feljavítása – már amennyiben tényleg lehetségesnek bizonyul – jelentősen javíthatná az ilyen beavatkozáson átesők esélyeit, hiszen a képességek növekedése együtt jár a gazdasági potenciál növekedésével. Miller úgy véli, hogy az állam, hacsak nem akarja betiltani, kénytelen lenne az esélyegyenlőség elősegítése érdekében mindenki számára megnyitni az IQ-javító beavatkozást. Szerinte a konzervatívok sem nagyon ellenkezhetnének, különben azt kockáztatnák, hogy országuk lemarad a globális gazdasági versenyben a genetikai intelligencia-javítás lehetőségével élő államok mögött.

Az államilag támogatott intelligencia-javítás önmagában is keresletnövelő hatással járna. De ennél is fontosabb, hogy az értelmi képességek növekedése az innováció robbanását és a gazdasági fellendülés lehetőségét vetítené előre. Miller szerint az innováció fűtötte jövőbeli növekedéssel kapcsolatos várakozások már a mában is ösztönzőleg hatnának a beruházásokra – és nem csak a kutatásfejlesztés terén. Azt is tudni véli, hogy a kilátások javulása miatt csökkenne a megtakarítási hajlandóság, ami szintén a jelenbeli keresletet élénkítené. Ha sikeresek lesznek az időskori demencia elleni védőoltás-kísérletek, akkor valószínűleg kevesebbet kell félretenni öregkorunkra, tehát bátrabban költekezhetünk. De a gazdasági kilátások javulása is ezt erősítené, hiszen ha nő a GDP, akkor az állam adóbevételei, és vele az idősekre fordítható összegek is emelkednek. Mindez pedig gazdasági élénküléshez, és azon keresztül a kamatok emelkedéséhez vezetne. Feltéve, hogy Miller jósgömbje megbízható. És az is kérdés, hogy ha mindenki oly okos lesz, kinek fog írni a szerző? Hiszen az okosabbak nem veszik majd például készpénznek, hogy akinek nagyobb az intelligenciája, az kevesebbet fog takarékoskodni.