„A születési állampolgárság nemcsak alkotmányos jog, de egyúttal az amerikai identitás alapja is” – olvassuk Peter Spiro amerikai jogászprofesszor állásfoglalását az Egyesült Államokban születettek állampolgársága körül kialakult vitában a Globalcit kutatóközpont blogjában.

Donald Trump nemsokkal beiktatása után beváltotta választási ígéretét, és rendeleti úton felfüggesztette az állampolgársághoz való születési jogot, amelynek értelmében minden az Egyesült Államok területén született gyermek automatikusan amerikai állampolgárrá vált, függetlenül szülei állampolgárságától. A 14. alkotmánymódosítás által 1868-ban bevezetett szabály célja az volt, hogy a felszabadított rabszolgák állampolgárrá válhassanak. Az alkotmánymódosítást egy 1898-as precedensértékű per szellemében alkalmazzák és az Egyesült Államok területén tartózkodó illegális bevándorlók az országban született gyerekeit is automatikusan állampolgárnak tekintik (hasonló felfogás van érvényben az amerikai kontinens országainak többségében). Nem meglepő, hogy virágzik a születési turizmus: becslések szerint évente 40-150 ezer gyermek kap így állampolgárságot. Az esetek többségében a gyerek állampolgársága alapján a gondviselő szülők is tartózkodási engedélyt kapnak.

Trump rendelete ennek vetne véget azzal, hogy csak azok az újszülöttek kapnának állampolgárságot, akiknek legalább az egyik szülője állampolgár, vagy legalábbis letelepedési engedéllyel rendelkezik. A cél tehát az illegális bevándorlók gyermekeinek a kizárása. Konzervatív alkotmányjogászok szerint eleve ez a 14. alkotmánymódosítás helyes értelmezése. A jogszabály ugyanis kiköti, hogy a születés jogán csak az kaphat állampolgárságot, aki az Egyesült Államok joghatósága alatt áll, tehát a külföldi diplomaták vagy egy esetleges megszálló hadsereg tagjainak gyermekei nem (és eredetileg, egészen 1924-ig, az őslakos indián törzsek tagjai sem). Mint az elemzők hozzáteszik, az alkotmánymódosítás ratifikálásakor biztosan nem gondolt senki arra, hogy az illegális bevándorlók leszármazottait is megilleti majd az állampolgárság. Ezt az érvelést egyes liberális jogászok is osztják. Trump rendelete egyelőre mégsem léthetett hatályba, mert kéttucat bírói határozat is született a felfüggesztéséről, éspedig azzal az érvvel, hogy az elmúlt több mint egy évszázad bírói gyakorlata egyértelmű: az állampolgárság feltétel nélkül jár minden, az ország területén született gyereknek. Az ügyben minden bizonnyal a Legfelsőbb Bíróságnak kell majd döntenie – és az sem kizárt, hogy egy vessző értelmezésén múlik majd a bíróság ítélete.

A szemle elején idézett Spiro is úgy véli, hogy számos precendensértékű ítélet rögzíti a feltétel nélküli, automatikus születési állampolgárság jogát. Mindazonáltal nem tartja kizártnak, hogy az alkotmánybíróság mégis helyben hagyja Trump rendeletét. Ennek azonban súlyos következményei lehetnek – figyelmeztet Spiro. Például elképzelhető, hogy a kettős állampolgárok gyerekei sem kapnak amerikai állampolgárságot, elvégre ők sem kizárólag amerikai joghatóság alatt állnak. Ennél súlyosabb kérdés, hogy vajon a szülőséget hogyan állapítják majd meg. Spiro biztosra veszi, hogy apasági perek sokasága indul majd, hiszen ha a vér szerinti apa állampolgár vagy rendelkezik letelepedési engedéllyel, akkor a gyerek is jogosult az állampolgárságra. De már a szülők állampolgárságának megállítása is nehézkes: általában útlevéllel igazolható az állampolgárság, de sok amerikai nem váltja ki az útlevelét. Az örökbe fogadott gyerekek státusza is súlyos dilemmát fog okozni. Biztosra vehető, hogy jelentősen nőni fog a hontalanok száma Amerikában.

Bárhogy is dönt majd a bíróság, az amerikaiak egyre inkább ellenzik, hogy az állampolgárság joga a születési helyen alapuljon. Egy 2023-as felmérés szerint 60 százalék nem támogatja az születési állampolgárságot, és egy frissebb közvélemény-kutatás szerint is Trump rendeletének támogatói vannak többségben.