A mai bizonytalan világban – amikor senki sem tudja, meddig tart a válság, és mikor éri el a mélypontját, továbbá amikor csődöt mondott minden, korábban oly sikeres ideológia – a legokosabb, ha a jól bevált népi babonákra bízzuk magunkat.
„Fejembe vettem, hogy a 2008-as év utolsó napjaiban szigorúan tartom magam az ősi orosz babonákhoz” – olvassuk Michele A. Berdy Moszkvában élő amerikai fordító sorait a Moscow Timesban.
A szerző gyakran ismerteti meg a lap olvasóit egy-egy ízes orosz kifejezés értelmével, s most egyszerre egész sorozatot közöl babonás szólásmondásokból. Az alkalmat az adta rá, hogy estefelé takarítván lakásában, sötétedés után vitte ki a szemetet, vagyis vitte volna, mert a szomszéd felháborodottan szólt rá: „Mit csinálsz?! Csak nem viszed ki a szemetet? Hisz’ sötét van!”
Az így leteremtett asszony a maga begyöpösödött amerikai agyával azt képzelte, jogszabály tiltja az esti szemetezést, de hamar kiderült, hogy nagyobb oka van a tilalomnak: a babona.
„Aki sötétedés után dobja ki a szemetet, vele együtt a szerencsét és a pénzt is kidobja!” – árulta el a szomszéd a megfejtést.
A szemét tehát reggelig bent maradt, az orosz babona szerint ugyanis a szökőév balszerencsét hoz, márpedig 2008, ahogy szökőévhez illik, éppen elég balszerencsével gazdagította a világot, minek még szaporítani a bajt.
De ha a szökőévvel kapcsolatban igaza volt a babonának, nem kell-e másban is követni útmutatásait?
Itt van mindjárt a legismertebb: „Ha Újév napján üres a zseb, egész évben szűkölködöl.” Vagyis, szilveszter éjjelén legkésőbb éjfélkor irány az ATM automata, fejjük meg alaposan, és minden zsebünket-táskánkat tömjük degeszre pénzzel. (Lehetőleg ne köztéri automatát válasszunk, hacsak nem akarjuk megosztani az egész évre szóló bőséget a széles tömegekkel.)
Itt van aztán az a figyelmeztetés, miszerint: „Újév előtt el ne adósodj, különben az egész évet adósságban töltöd!” Vagyis jó lesz már korábban megkezdeni az automaták fejését, a hitelkártyát meg eldugni: fizessünk mindenütt készpénzzel. Ha nem félünk, hogy kirabolnak. (De ha nem félünk, minek a hitelkártya?)
„Adósságot Újév napján meg ne adj, különben egész évben másoknak adhatod a pénzed.” Legalább lesz mire hivatkozni a hitelezőknél. Esetleg prolongálhatjuk a közmondást februárig.
A legnagyobb gondot az a szabály okozhatja, amely szerint „szilveszteréj utolsó kupicája gazdájának szerencséje”. Ez úgy értendő, hogy az lesz szerencsés, aki utoljára üríti ki poharát, de még éjfél előtt. Mármost képzeljük el magunkat a vendéglátó szerepében, amint a szabály ismeretében éjfél előtt egyik kezünkben teli pohárkánkat szorongatjuk, a másikkal pedig vadul lökdösődünk, hogy a vendégekéből kilöttyintsük az italt.
Mielőtt beleélné magát az olvasó, itt van még egy közmondás: „Как новый год встретишь, так весь год и проведёшь.” (Ahogy köszöntöd Újévet, úgy éled le az új évet.) Így hát vagy szerencsések leszünk, de ahhoz egész évben könyökölnünk kell, vagy békében élünk, akkor viszont lemondhatunk a szerencséről.
Ezt eddig is sejtettük. A Metazin azonban, a babonákra konokul fittyet hányva szerencsés és egyben könyöklésmentes boldog új évet kíván minden kedves olvasójának.