A szabadságjogokra való hivatkozás nem hatja meg Kína vezetőit, tovább cenzúrázzák az internetet. Vajon célt érhet-e a Nyugat, ha a szabad kereskedelem elvére hivatkozik?

Az önkéntes környezetvédelem nem feltétlenül váltja be a hozzá fűzött reményeket. Sőt, az egyéni áldozatvállalás gyakran meglepő és kellemetlen következményekkel járhat.

Nagy formátumú vezetőink gyakran bizonyulnak gyengének, s gyengeségük egyik forrása, hogy magánérdekeiket nem képesek elválasztani közfunkciójuktól.

Brit pszichológusok kimutatták, hogy összefüggés van a túlzásba vitt internetezés és a depresszió között. Már csak azt kellene kideríteni, melyik az ok, és melyik az okozat.

Az amerikai konzervatívok körében a „liberális” jelző valóságos szitokszó, a „neoliberális” kifejezés viszont konzervatívok és baloldaliak körében egyaránt gorombaság számba megy. Egy brit filozófus  megpróbálkozott a fogalmak tisztázásával.

A koedukált oktatás a macsó normáknak való megfelelésre ösztönzi a fiúkat – állítja egy amerikai szociológus.

Bár Hillary Clinton éles hangon bírálta az amerikai szerverek elleni külföldi támadásokat, az Egyesült Államok is előszeretettel támadja ellenségei informatikai hálózatait. A kiberbiztonsági jogászprofesszor szerint könnyen kiberfegyverkezési verseny alakulhat ki.

Az állam piaci szerepének csökkentése jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági válsághoz. Egy év alatt azonban olyan mértékben növekedett az állami szerepvállalás, hogy most már ez fenyeget újabb katasztrófával.

A brit és az amerikai példa nyomán azt hihettük, hogy a kétpártrendszer egyensúlykereséssel és mérséklettel jár együtt. Tévedés volt: Olaszországban a bipoláris rendszer az ellentétek éleződését hozta.

A Nyílt Társadalom Intézet kutatása szerint az európai muszlimok nem akarnak elkülönülni a többségi társadalomtól. Ha a többség hagyná, szívesen integrálódnának.

Személyes emlékeinket – fényképeinket, videofelvételeinket, levelezésünket – egyre inkább az interneten tároljuk. De mi történik, ha hirtelen utolér a végzet? Hogyan jutnak hozzá szeretteink az emlékekhez?

Brit zenészek szeretnék elérni, hogy a népszámlálási kérdőíven a vallások között szerepeljen a kemény rock. Tíz éve a jedi-hívők kezdtek hasonló kezdeményezésbe – viccből. Az esetnek politikai következményei lettek.

Amerikában heves vita folyik konzervatív és liberális közgazdászok között arról, vajon az európai, vagy az amerikai modell eredményez-e nagyobb jólétet.

Noam Chomsky, a kapitalizmus erkölcstelenségének legismertebb mai ostorozója a vizet prédikáló, de bort ivó próféták közé tartozik. A baloldalt régóta képmutatással vádoló szerző leleplezi, hogyan vonja ki Chomsky magas jövedelmét az adó alól.

Az amerikai történész szerint az iszlám radikalizmus kialakulásában jelentős szerepe van a német náci propagandának. Kollégája elismeri a triviális hasonlóságot a két ideológia között, de vitatja, hogy a kortárs iszlamizmus a nácizmusból sarjadt ki.

A Földön ma még 6500 nyelvet beszélnek, de ezek fele eltűnik a század végére. Pedig elvben mindegyiknek lenne esélye a fennmaradásra, s amelyek eltűnnek, azokat sem késő még dokumentálni.

A francia szélsőjobboldal eszméi vesztettek népszerűségükből, a baloldali kommentátor mégsem elégedett. Szerinte a jelenség hátterében az áll, hogy a jobbközép a radikális retorika elemeinek átvételével akarja megnyerni a szélsőséges szavazókat.

A csökkenő példányszámok miatt a napilapok szerzői egyre szószátyárabbá válnak. Nem csoda, hogy az olvasók a tömörebb és tárgyilagosabb online hírportálokhoz pártolnak – véli az amerikai publicista.

A baloldali elemző szerint Obama elnök baloldali híre ellenére sem ér a néhai Roosevelt nyomába, aki meghirdette az amerikai polgárok gazdasági és szociális jogait.

A brit szélsőjobboldal nem akárhonnan szerzi új támogatóit, hanem a Munkáspárt korábbi fő társadalmi bázisából. Mert éppen a fehérbőrű kétkezi munkások érzik helyzetüket a legkilátástalanabbnak.