A dolgozatot író diákok az internet segítségével igyekeznek csalni. A tanárok szintén a modern technikát hívják segítségül a visszaélések kiszűrésére.

„Ha a diákok kihasználhatják a modern technikát az olcsó és egyszerű csaláshoz, akkor miért ne próbálnák a tanárok is a technika nyújtotta lehetőségek révén elkapni őket?” – olvassuk az American webmagazinban. A cikk szerzője Charles Euchner, a Yale angol tanszékének professzora.

Ősidők óta előfordul, hogy a diákok dolgozataikban más tollával ékeskednek. Plagizálni azonban régen kockázatos volt: mivel a folyóiratok és könyvek csak korlátozott számban álltak rendelkezésre, nagy volt a lebukás veszélye. Az internet elterjedésével azonban megváltozott a helyzet. A nagy keresőoldalak segítségével szinte bármilyen témában találunk kész dolgozatokat. Ha mégsem, akkor online bér-dolgozatíró vállalkozások szolgáltatását vehetjük igénybe: némi anyagi ellenszolgáltatás ellenében könnyen találunk valakit, aki megírja a szemináriumi dolgozatot, sőt akár a disszertációt is.

De az internet nem csak a plagizálást és a dolgozatvásárlást könnyíti meg, hanem a visszaélésekre vadászó tanárok munkáját is. A Google segítségével bárki ellenőrizheti, hogy egy könyv szerzője nem plagizál-e. Sőt, a diákok dolgozatainak ellenőrzésére nagy adatbázisokkal rendelkező internetes vállalkozások alakultak. A legnagyobbak az amerikai Turnitin.com, a SafeAssign.com és a  Blackboard.com.

A Turnitin.com az amerikai egyetemek több mint 90 százalékával szerződéses viszonyban áll, és naponta átlagosan 20 000 dolgozatot ellenőriz, amelyek harmadának esetében felvetődik a plágium gyanúja.

A diákok mindent elkövetnek, hogy túljárjanak a plágium-ellenőrző szoftver eszén. Az interneten számos oldalon találhatunk részletes útmutatást arra, hogyan lehet kijátszani az ellenőrzést.

Mások jogi úton szeretnék ellehetetleníteni a plágium-ellenőrzőket. Néhány diák szerzői jogainak megsértéséért perelte be a Turnitin.com tulajdonosait. Az internetes portál ugyanis minden beküldött dolgozatot tárol, hogy a később ellenőrzésre beérkezett írásokkal összevesse. A diákok szerint szerzői jogaikat sérti, hogy ellenszolgáltatás nélkül használják fel szellemi termékeiket. A bíróság első fokon elutasította a beadványt, a felperes fellebbezett.

Hogy ki győz a macska-egér harcban, még nem dőlt el. Euchner szerint viszont annyi bizonyos, hogy a bizalomra épülő tanár-diák viszonynak semmiképpen sem tesz jót, ha az egyetemek minden dolgozatot automatikusan ellenőrzésnek vetnek alá, s ezzel potenciális csalóként kezelnek minden nebulót.

Pedig Donald McCabe, a Rutgers Egyetem kutatója szerint a diákoknak mindössze 40 százaléka csal.