Az Egyesült Államokban az elmúlt két évtizedben csökkent a hívők aránya, de még ma is sokkal nagyobb, mint Európában. Az amerikai történész szerint azonban nem a vallás van visszaszorulóban, csak a vallás politikai és társadalmi jelentősége.

„Újra felkapottá vált egy régi kifejezés: a posztkereszténység. A szó nem arra utal, hogy a keresztény Isten halott, hanem arra, hogy sokkal kisebb a jelentősége az amerikai politikában, mint bármikor a közelmúltban. A teokráciától tartó liberálisok nagy meglepetésére, és a vallás politikai jelentőségét remélő konzervatívok nagy fájdalmára csökken az amerikai keresztények száma” – olvassuk a Newsweek húsvéti esszéjét. A cikk szerzője Jon Meacham történész, aki a félreértések elkerülése végett közli, hogy ő maga is hívő keresztény.

Meacham az amerikaiak vallással kapcsolatos nézeteiről márciusban publikált felmérést idézi, amelyből kiderül, hogy a semmilyen felekezettel nem azonosulók aránya 1990 óta 8 százalékról 15 százalékra nőtt. A magukat kereszténynek vallóké közben tíz százalékkal csökkent: tizenkilenc éve még 86 százalék tekintette magát kereszténynek, ma csak 76. A Pew közvélemény-kutató is hasonló tendenciákat figyelt meg: az egyházakkal nem azonosuló amerikaiak számának megduplázódását mérte az elmúlt évtizedben. Az ateisták és az agnosztikusok száma még ennél is nagyobb mértékben, egymillióról közel négymillióra nőtt. A Pew felméréséből az is kiderül, hogy a nem hívők háromnegyede Barack Obamára szavazott.

A keresztény konzervatívok gyakran lehangolónak, sőt ijesztőnek tartják ezeket az adatokat. Akik Amerikát keresztény országnak tekintik, aggasztónak érzik a vallás társadalmi támogatottságának csökkenését, az abortusz legalizálását és a melegházasság engedélyezését pedig a keresztény értékek vereségeként értékelik.

Meacham azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban még most is sokkal nagyobb a hívők aránya, mint az európai államokban. A számok szerinte inkább csak arra utalnak, hogy a hívők egyre kevésbé tartják fontosnak a vallási értékek politikai és társadalmi érvényesítését. A Newsweek közvélemény-kutatása megerősíti, hogy csökken az Amerikát keresztény nemzetnek tekintők aránya.

Ez fájó lehet ugyan a keresztény fundamentalistáknak, de korántsem jelenti, hogy az emberek elfordulnak a vallástól, csak azt, hogy egyre inkább magánügynek tekintik. Ami Meacham szerint megfelel a pluralizmust és a toleranciát képviselő, illetve az állam és egyház alkotmányos szétválasztását szorgalmazó alapító atyák akaratának, és arra utal, hogy az amerikaiak – hívők és hitetlenek egyaránt – az alkotmányos alapelveket tartják a legfontosabb közös politikai értéknek, nem pedig a vallási értékeket.

Azért Meacham nem tagadja, hogy nagy változások vannak folyamatban, és egyenesen az állam és az egyház elválasztását előidéző felvilágosodáshoz hasonlítja a mai kort. Akárcsak akkor, „most is, amikor a hitvalló keresztények száma csökken, valami új kezdődik”.

Az Economist szerint azonban a változás nem arrafelé visz, amerre Meacham gondolja. A Pew felméréséből ugyanis az is kiderül, hogy a magukat ateistának vallók ötöde hisz Istenben. Ami arra is utalhat, hogy a keresztény konzervatívok politikai céljait elutasító hívők inkább ateistának vallják magukat, mint hogy egy táborba kerüljenek a vallási fundamentalistákkal. A kereszténységet nyíltan vállalók körében pedig közben egyre többen lehetnek a fundamentalisták. Vagyis a számok ebben az olvasatban nem az állam és egyház elválasztásának eszméje körüli konszenzus erősödését, hanem a vallás politizálódását sugallják. „Az amerikai társadalom minden tekintetben egyre inkább megosztott, így a vallás terén is.”