Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Görögország cinkosai

2010. március 4.

Az EU politikusai az athéni kormányon kívül amerikai bankokat is hibáztatnak Görögország nehéz gazdasági helyzetéért. Pedig a rosszul működő Európai Unió is felelős a történtekért. A hasonló esetek elkerüléséhez fel kell gyorsítani az integrációt.

Az EU politikusai az athéni kormányon kívül amerikai bankokat is hibáztatnak Görögország nehéz gazdasági helyzetéért. Pedig a rosszul működő Európai Unió is felelős a történtekért. A hasonló esetek elkerüléséhez fel kell gyorsítani az integrációt.

„Az európaiak a Wall Street-i pénzintézeteket okolják azért, hogy Görögország az államcsőd közelébe került. Pedig az euró bevezetése óta eltelt tíz év adataiból nemcsak az derül ki, hogy elsősorban Görögország felelős az eladósodásért, hanem az is, hogy az európai kormányok évről évre szemet hunytak a szabályok áthágása fölött” – olvassuk a Wall Street Journalben.

Több hete tartó bizonytalanság után egyre valószínűbb, hogy a görög kormány drasztikus megszorításokat vezet be a GDP 168 százalékára rúgó államadósság és a 12,7 százalékos költségvetési hiány csökkentése érdekében. Így esély van rá, hogy Görögország elkerülje az államcsődöt, amely akár lavinát indíthatott volna el. Néhány hete elemzők már azt sem tartották kizártnak, hogy Görögország bedőlése esetén felbomlik a monetáris unió, sőt akár az Egyesült Államok is csődközeli helyzetbe kerülhet.

Az európai politikusok a görög kormányok mellett amerikai bankokat tesznek felelőssé a kialakult helyzetért, miután kiderült, hogy amerikai pénzügyi intézetek éveken át segédkeztek Görögországnak az államadósság mértékének kozmetikázásában. A Goldman Sachs és a JPMorgan Chase olyan pénzügyi módszereket dolgozott ki, amelyek segítségével az egészségügyi kiadásokból származó hiányt a következő évekre könyvelték, így az nem az aktuális költségvetés mérlegét rontotta. Az eladósodás egy részét pedig úgy leplezték, hogy a görög kormány devizát adott el az amerikai bankoknak, és egyúttal megállapodott a visszavásárlási árfolyamról is, ami garantálta, hogy a hitelt folyósító pénzintézet ugyanolyan jól járjon, mintha kamatokra adna pénzt. Az ügy kirobbanása után néhány nappal az Európai Bizottság bejelentette, hogy áttekinti az EU összes tagországának államadóssággal kapcsolatos statisztikai kimutatásait.

A Wall Street Journal összeállításából azonban kiderül, hogy az Európai Unió is felelős a kialakult helyzetért. Görögország az elmúlt évtizedben minden évben félrevezető előzetes hiányadatokat publikált, amelyeket aztán fölfelé kellett módosítania. Tavaly például 3,7 százalékos hiányról szóltak az első adatok, aztán kiderült, hogy valójában 13 százalék a deficit. Görögország az euró bevezetése óta is csak egyszer tudta az előírt 3 százalék alá szorítani az államháztartási hiányt.

A monetáris unió azonban szemet hunyt az alapvető szabályok megsértése fölött. Ami talán nem is olyan meglepő, hiszen az euróövezet számos más tagállama sem tudott megfelelni a fiskális előírásoknak: 1997 óta a 12 ország közül 11 legalább egyszer túllépte a 3 százalékos hiányküszöböt. Igaz, a göröghöz hasonló mértékű csalásra nem derült fény.

A görög válság tanulsága nemcsak abban áll, hogy a kormányok és a pénzpiaci szereplők szigorúbb ellenőrzésére van szükség. Arra is rávilágít, hogy milyen következményekkel jár a közös gazdaságpolitika nélküli pénzügyi unió. Az autonóm nemzetgazdaságok felelőtlen eladósodása a monetáris unió többi országa számára is komoly kockázatot jelent.

Az Európai Unió tagállamai a gazdasági válság kirobbanása előtt hallani sem akartak a gazdaságpolitika központosításáról, a görög válság kirobbanása óta viszont többekben megfogalmazódott a szuverén gazdaságpolitika feladásának lehetősége. Angela Merkel és Nicholas Sarkozy február elején tartott megbeszélései során előkerült a korábban tabunak számító uniós szintű gazdasági kormányzás is. A német kancellár az egész unióra kiterjesztené a közös gazdaságpolitikát, a francia elnök azt javasolta, hogy a jövőben az eurózóna tagállamainak költségvetése akkor léphessen hatályba, ha a monetáris unió minden országa ellenjegyzi.

A gazdasági válság kiváló alkalom az európai integráció felgyorsítására” – írja az eset kapcsán Tony Barber, a Financial Times brüsszeli tudósítója. „A kérdés már csak az, hogy a politikusok és az európai polgárok is így gondolják-e.”