Sztálin is relatív?

2014. január 26.

Az ismert filozófus rácsodálkozik, hogy a milliók életét követelő terror ellenére még ma is állnak Sztálin-szobrok – Amerikában is. Moszkva pedig azt tervezi, hogy újabb emlékművet állít az egykori kommunista vezérnek. A történelem azért elnézőbb a háborúban győztes diktátorokkal, és hazájuk azért fordul feléjük nosztalgiával, mert a jó oldalon álltak. A győztesekén.

 

„Hitler és Sztálin egyaránt könyörtelen diktátor és tömeggyilkos volt. Ám míg elképzelhetetlen, hogy Hitler szobrot kapjon Berlinben vagy bárhol Németországban, Sztálin grúziai szobrait visszaállítják, Moszkva pedig a szovjet vezetőkre való megemlékezés keretében új Sztálin-szobrot szorgalmaz” – olvassuk Peter Singer Princetonon tanító ausztrál filozófus cikkét a Project Syndicate-en.

Sztálin korábban elszállított szobrait Grúzia több városában visszaállították a helyükre. Moszkva városvezetése pedig azt tervezi, hogy újabb emlékművet emel a szovjet diktátornak, amelynek kapcsán Putyin elnök kijelentette, hogy Sztálin és Cromwell között nincs különbség: mindketten ellentmondásos és ravasz politikusok voltak. De Sztálint még Amerikában sem sújtja tabu. Virginia állam területén, a normandiai partraszállás emlékhelyén is van mellszobra. New Yorkban és Moszkvában egyaránt vannak a szovjet időket, egyebek között a KGB-t megidéző éttermek és bárok.

Hogyan lehetséges, hogy a népirtás terén Hitlerrel vetekedő Sztálin esetében ilyen elnézőek vagyunk? A Gulágon, a tisztogatásokban és a kiéheztetésben milliók vesztek oda Sztálin alatt. Az osztályszempontok mellett Sztálin etnikai alapon is irtott, mindenekelőtt ukránokat és zsidókat.

Singer elutasítja a nácizmus és a kommunizmus összevetésekor az utóbbit enyhébbnek megítélő fontosabb érveket. Elismeri, hogy Sztálin nem üzemeltetett gázkamrákat, és a nemzetközi jog nem tekinti népirtásnak bűneit, ám az utilitárius filozófus ezt nem tartja erkölcsi szempontból lényeges különbségnek. Mint ahogy azt sem fogadja el mentségül, hogy a kommunizmus legalább egy szép utópiára épült. Singer szerint még csak a fasizmus elleni harc sem enyhíti Sztálin bűneit, hiszen az 1939 augusztusában kötött megállapodással maga tette lehetővé a második világháború kitörését.

A legfontosabb különbség Sztálin és Hitler között az, hogy előbbi a győztesek oldalán állt, és aztán nagyhatalommá tette országát – írja Singer. „Az emberek azonosulnak országukkal, felnéznek azokra, akik erőssé tették. Ez magyarázhatja, hogy miért akarnak a moszkvaiak Sztálin-szobrot, és miért nem kell Hitler-szobor a berlinieknek.”

Azt viszont Singer még ezen magyarázat segítségével sem látja indokoltnak, hogy miért van szükség a Szovjetunió emlékét felidéző KGB bárra New Yorkban.