„A ’baloldali’ és a ’progresszív’ kifejezés egyfajta kulturális érzékenységre utal, és nem a fennálló társadalmi rend kritikájára. Csak a jobboldalnak van tiszta víziója. A ’baloldali’ lényegében csak azt jelenti, hogy ’nem jobboldali’” – írja Adolph Reed amerikai politológus a Harpers magazinban a novemberi szenátusi és képviselőházi választások kapcsán.

Reed azzal vádolja a Demokrata Pártot, hogy behódolt a piacpárti megoldásoknak, pedig ezeket hagyományosan a republikánusok képviselték. Mivel a baloldali gazdaság- és társadalompolitika hívei úgyis a Demokrata Párt jelöltjeire szavaznak, a párt az ingadozók és mérsékeltek megnyerésére összpontosított. Ennek érdekében középutas programot hirdetett, és lemondott a kapitalizmus rendszerszintű kritikájáról, és vele a távlatos baloldali vízióról. Reed szerint Clinton elnök lényegében Reagan konzervatív gazdaságpolitikáját folytatta, és Obama sem szállt szembe a neoliberális doktrínákkal, nehogy elveszítse a szociáldemokrata eszméket elutasító közép támogatását.

„A baloldalnak nincs elképzelése arról, hogy mit is akar” – véli Reed. Vízió helyett inkább népszerű politikusok személyes vonzerejében bízik, utal Obama elnök sikerére. Az egyenlőtlenségek csökkentésének átfogó programja helyett a rasszizmus és a diszkrimináció elleni harcot tűzi zászlajára.

A baloldal csak akkor nyerheti vissza erejét, ha visszahódítja bázisát, a kétkezi munkásokat – figyelmeztet Reed. Ehhez mindenekelőtt a helyi szervezeteket és szakszervezeteket kell megerősíteni, hiszen a kétkezi munkások támogatása nem nyerhető el a New York Times segítségével.

Michelle Goldberg, a Nation publicistája szerint Reed ártalmas illúziókat kerget, és miközben a liberális elitizmust bírálja, maga is elitista javaslatot fogalmaz meg. Reed azt sugallja, hogy a baloldal akkor nyerheti vissza támogatottságát a kétkezi munkások körében, ha kapitalizmusellenes programot hirdet. Ez a szokásos fölülről építkezés programja, amely Goldberg szerint kudarcra van ítélve. Mint azt a jobboldal már korábban felismerte, a hatalom megszerzéséhez mindenekelőtt tömegbázisra és kiterjedt holdudvarra van szükség. A programot és a jelölteket kell a tömegbázis igényeire szabni, és nem fordítva – véli Goldberg.