Az amerikai álom és a születésszabályozás

2016. szeptember 08.

Az amerikai liberális magazin szerint a szegénység és a leszakadás elleni csatát a fogamzásgátlással lehet megnyerni. Nem Afrikában, hanem az Egyesült Államokban.

Első ránézésre csodának, sőt paradoxonnak tűnik, hogy miközben nőnek a jövedelmi különbségek, a szegény és a gazdag gyerekek teljesítménye közelít egymáshoz” – olvassuk a liberális Atlantic Magazine tudósítását.

Mint arról a Metazin is beszámolt, az elmúlt évtizedekben egyre nő az egyenlőtlenség Amerikában, és ezzel egyre irreálisabbnak látszik a mindenki előtt nyitva álló esélyekről szóló ’Amerikai álom’. A gazdagok és a szegények közötti szakadék szélesedésének és a középosztály kiürülésének számos súlyos társadalmi következménye van. Furcsamód azonban a gyerekek iskolai teljesítményében nem tükröződik az egyenlőtlenség növekedése – írja az Atlantic.

Megfordulni látszik az 1970 és 2000 között megfigyelt trend, miszerint a gazdagok egyre több pénzt költenek, és több időt töltenek a gyerekeikkel, míg a szegényebb családokba születők leszakadnak, hiszen szüleik kevesebbet tudnak fordítani oktatásukra és nevelésükre. 1998 és 2010 között jelentősen csökkent a gazdag és a szegény diákok kompetencia-különbsége. A szegényebb családokból származók matematikában és olvasásban is felzárkózni látszanak a tehetősebbekhez.

Az Atlantic szerint a magyarázat a születésszabályozásban keresendő. 2007 és 2013 között jelentősen csökkent a fiatalkori terhességek aránya. És nem azért, mintha ritkább lenne az aktív nemi életet élő tinédzser, hanem azért, mert tesznek a nem kívánt terhesség ellen: a korábbi 20-ról 13 százalékra esett azon fiatalok aránya, akik nem védekeznek. Ennek eredményeképpen huszonöt év alatt felére csökkent a fiatalkori terhességek aránya, vagyis kevesebb nem tervezett baba születik. Mint arra egyebek között Robert Putnam szociológus is rámutatott, a tervezett gyerekek több figyelmet és gondoskodást kapnak, a szüleik anyagi helyezte is stabilabb, így az iskolában is jobban teljesítenek.