Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Általános Népirtás Nap

2006. január 20.

Moszlim vezetők azt követelik, hogy a Holokauszt Emléknapot alakítsák át Népirtás Nappá. A külön megemlékezés szerintük azt sugallja, hogy az ő életük kevesebbet ér. A brit kormány nem enged.

Moszlim vezetők azt követelik, hogy a Holokauszt Emléknapot alakítsák át Népirtás Nappá. A külön megemlékezés szerintük azt sugallja, hogy az ő életük kevesebbet ér. A brit kormány nem enged.

A 2005. július 7-i londoni terrortámadás után a brit kormány tanácsadó testületeket állított föl azzal a céllal, hogy vizsgálják meg, miként lehetne elejét venni a szélsőséges nézetek terjedésének.

A moszlim vezetőkből összeállított egyik bizottság – mint erről a magyar sajtó is beszámolt – azt javasolta, hogy a 2001-ben bevezetett Holokauszt Emléknapot helyettesítsék egy Népirtás Nappal.

A bizottság valamelyik tagja a Times beszámolója szerint azzal indokolta a javaslatot, hogy a külön megemlékezés a holokausztról azt a látszatot kelti, mintha „a nyugati életek többet érnének a nem-nyugati életeknél”. Ez sérti a moszlim fiatalokat, amit a szélsőségesek kihasználnak.

Sir Iqbal Sacranie, a négyszáz mecsetet és egyéb csoportot képviselő legnagyobb moszlim szervezet, a Muslim Council of Britain (MCB) elnöke is síkraszállt a javaslat mellett. „A holokausztnak az az üzenete, hogy soha többé. De ez csak akkor fog hatni, ha nem alkalmazunk kettős mércét az emberi életre. A moszlimok úgy érzik, hogy kirekesztik őket, mert az ő életüket kevésbé tartják értékesnek a holokauszt idején kioltott életeknél.”

A várható felzúdulás nem maradt el, a javaslat előterjesztőit antiszemitizmussal vádolták. Sir Iqbal röviddel az idézett nyilatkozat után a Guardian hasábjain válaszolt a vádra. Arra hivatkozott, hogy az MCB sohasem helyezkedett a holokauszt-tagadás álláspontjára, sőt, mindig támogatta a kormánynak azt a törekvését, hogy meg kell emlékezni a nácik által elkövetett rémtettekről.

De az MCB elnöke megismételte, és még világosabbá tette azt a pontot, amely a felzúdulást kiváltotta. „A második világháború után a világ megfogadta, hogy soha többé. Ám ennek ellenére ugyanazt a barbarizmust alkalmazták más népek ellen Vietnamban, Kambodzsában, Ruandában, Boszniában, Csecsenföldön és legutoljára Darfurban. Ezért mondtuk azt, hogy közös emberi mivoltunk a más népek ellen elkövetett bűnök elismerését is megköveteli.”

Kevésbé óvatos moszlim vezetők megnevezték a palesztinokat is, akik felfogásuk szerint szintén népirtás áldozatai. Magának az MCB-nek a honlapján is találni hasonló kijelentéseket.

A brit kormány nem tette magáévá az általános Népirtás Nap ötletét. A Holokauszt Emléknap méltó megünneplésére közalapítványt hoztak létre, amelynek a királynő lett a patrónája. Ezt követően novemberben az ENSZ az egész világ számára Holokauszt Emléknappá nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadulásának napját.

Decemberben egy időre úgy látszott, hogy a brit moszlim vezetők enyhítenek javaslatukon, és nem fogják bojkottálni a megemlékezést. Sir Iqbal oda nyilatkozott, hogy „ha a zsidó közösség annyira ragaszkodik a holokauszt névhez, akkor maradjon az a neve az emléknapnak”. De hozzátette, hogy szükség lenne egy másik ünnepre, amelyen „a többi népirtásról is” megemlékeznek.  

Ám végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy az MCB kitart a két éve tartó bojkott mellett, mert a Holokauszt Emléknap „nem eléggé befogadó jellegű”.