Lafontaine balos meséi

2005. július 13.

Az SPD-t balról kihívó pártot az igazságosság elvének elárulásával vádolják. A szakadár szocdemek a szélsőjobb közelébe sodródnak.

Franko-germán jóléti állam

2005. július 13.

Németországban a szocdemek baloldali fordulatot vesznek. A jóléti állam megóvása érdekében Villepin francia miniszterelnök francia-német unió létrehozását javasolja.

A netújságok másodvirágzása

2005. július 13.

Tíz évvel ezelőtt nyakra-főre alapítottak önálló netújságokat Amerikában. A dotcom válságot csak néhány élte túl. Most új, megalapozottabb fellendülés várható.

Szexis zöld pasik

2005. július 13.

Mivel borotválkozzon egy környezettudatos férfi? Az ortodox válasz: semmivel. De a szakállas environmentalistákat ma már nem veszik komolyan. És a nőknél sincs esélyük.

Irán két lelke

2005. július 13.

Óriásplakátok hirdetik a halhatatlan emlékű Khomeini ajatollah tanítását. A plakátok árnyékában az irániak alkoholt isznak, műholdas tv-állomásokat néznek.

Amerikai gulág?

2005. július 13.

A kubai támaszponton több száz terroristagyanús személyt tartanak fogva. Az Amnesty napjaink gulágjának nevezi a tábort. A szervezetet a politikai semlegesség feladásával vádolják.

Megvédjük a szociális piacgazdaságot!

2005. július 13.

Schröder kancellár kiállt a szociális piacgazdaság mellett. Müntefering pártelnök azzal vádolta a kereszténydemokratákat, hogy elárulják a társadalmat. Kezdődik a kampány. 

Metazinháború

2005. július 13.

Száz napja indult az angol nyelvű német metazin. A Frankfurter Allgemeine egy nap türelmi időt sem adott neki. Most arról írnak, hogy lám, nem sikerült megváltani a német sajtót.

Bonn nem volt, Berlin sem lesz Weimar

2005. július 13.

A kancellárnak többsége van. Politikai megfontolásból mégis előrehozott választásokat akar. Lehetővé teszik ezt a Weimari Köztársaság tragikus tapasztalatai alapján kialakított szabályok?

Villepin száz napja

2005. július 12.

Az új miniszterelnök száz napot adott magának, hogy mozgósítsa a franciákat. Az ellenfél az angolszász liberalizmus. Napóleonnak is száz napja volt Waterlooig.

Nyomor és biodiverzitás

2005. július 12.

Infrastrukturális beruházásokkal vagy a fajok kipusztulásának megakadályozásával kell küzdeni a szegénység ellen? Az ENSZ szakértői vitatkoznak.

Tizenöt perces Hitlerek

2005. július 12.

Tizenöt percre mindenki híres lehet - mondta Andy Warhol. Ma már ott tartunk, hogy mindenki Hitler lehet 15 percre.

Eurábia

2005. július 12.

Miközben folynak a viták az Európát Ázsiától elválasztó földrajzi, politikai és kulturális határokról, kontinensünkön egyre nagyobb iszlám övezetek alakulnak ki. Európa lassanként Eurábiává válik.

Fizessük a gazdagok operajegyét?

2005. július 12.

A jómódú kisebbség esztétikai élvezeteit a kispénzű többség pénzéből támogatják. Miért kell közpénzt költeni operaelőadásokra? Netán a többség szórakozását is támogatni kellene? Vagy semmit sem?

Nők kezébe a kormányt!

2005. július 12.

Szaúd-Arábiában tilos a nőknek autót vezetni. Egy politikus odaengedné őket a kormányhoz. A merész javaslat felzúdulást váltott ki. Kuvaitban viszont hamarosan akár kormányra kerülhetnek a nők.

Búcsúznak a hatvannyolcasok

2005. július 12.

A hatvanas években lázadtak. Aztán megbékéltek. A vörös-zöld koalícióval hatalomra kerültek. Most arra készülnek, hogy átadják helyüket. A volt neomarxisták a mai neokonzervatívoknak.

Az elnök házon kívül

2005. július 12.

A venezuelai elnök hetente több órás talkshow-ban válaszol a betelefonálók kérdéseire. Hívei a demokrácia diadalának tekintik, hogy az emberek közvetlenül az elnökhöz fordulhatnak.

A liberálisok nagy lehetősége

2005. július 12.

A brit választásokon megerősödött a harmadik párt. De a liberálisok nem ülnek a babérjakon. Azon törik a fejüket, hogyan vehetnék át a két nagy párt valamelyikének a helyét.

Schröder almája

2005. július 12.

A kancellár előrehozott választásokat akar kikényszeríteni. Nem tudni, ki nyer. De még nagyobb kérdések vetődnek föl. Újrakezdés? Vége az érzelmi politizálásnak? Jön a generációk harca?

Karizma szakszerűen

2005. július 12.

Churchill, Napóleon, Martin Luther King karizmatikus politikusok voltak. De mit jelent az, hogy valakinek karizmája van? Egy brit tudós a végére járt a dolognak.