Egy harmincas éveiben járó egyedülálló ausztrál fiatalember megelégelte, hogy csak hazugságokkal tudja hálószobájába csábítani alkalmi partnereit. Úgy érezte, az ámításnál a pénzért vett szerelem is etikusabb.

„Nemrégiben ellátogattam egy bordélyba. Ebben, túl a nyilvánvaló és praktikus indítékon, az vezetett, hogy megelégeltem, hogy hazudoznom kell a nőknek” – számolt be Sam de Brito ausztrál publicista blogjában.

De Brito azért döntött a hivatásos szerető mellett, mert már nem bírta elviselni, hogy mindig hazudoznia kell azoknak a nőknek, akikkel csak alkalmi kapcsolatot szeretett volna létesíteni. „A magamfajta szingli férfiak manapság azzal a problémával szembesülnek, hogy néhány randevú után a nők többsége tudni akarja, mit várhat a kapcsolattól. És rögtön jön a sértődés, ha kertelés nélkül bevalljuk, hogy a hálószoba a végállomás.”

„Rá kellett jönnöm, hogy sokkal tisztességesebb és etikusabb, ha mellébeszélés helyett inkább pénzen veszek szerelmet” – vallja meg de Brito. Elismeri, hogy vannak, akik szerint az érzelemmentes szex állatias – ő viszont pontosan erre vágyott.

Számítása nem teljesen vált be. A kiválasztott hölgy nem rejtette véka alá, hogy egyáltalán nem szívesen elégíti ki de Brito vágyait, amitől a fiatalembernek is elpárolgott a libidója. „Az elmúlt tíz év leginkább lelohasztó élményében volt részem. Viszont nem furdalt a lelkiismeret.”

A szokatlan vallomás nem maradt visszhang nélkül. De Brito levelek százát kapta olvasóitól, és, mint várható volt, többek között arra hívták fel a figyelmét, hogy talán erkölcsi szempontból mégiscsak hagy némi kívánnivalót maga után a kiszolgáltatott örömlányok szolgálatainak megvásárlása.

Az viszont bizonyára a fiatalembert is meglepte, hogy a kritikus és elítélő levelek mellett több call-girl is írt neki. Felajánlották, hogy színvonalas szolgáltatásban részesítik, és ezzel eltüntetik a mundér becsületén esett foltot. Színvonalas szolgáltatáson pedig egyebek között az érzelmek mímelését kell érteni. Mert bizony a pénzért vett szerelem sem hazugság nélkül való, csak ott a nőnek kell színlelnie.