A vallásosság visszaszorulásával, az egyéni szabadság erősödésével és az életszínvonal emelkedésével a válás már régen hétköznapi jelenséggé vált a nyugati világban. Az elmúlt két évtizedben azonban a közöségi platformokon egyfajta divat módjára terjed.

A német kancellár a szír elnökkel egyeztetve azt szeretné, ha a németországi szír menekültek nyolcvan százaléka visszatérne hazájába. Szakértők egyhangú véleménye szerint igencsak kétséges, hogy sikerülhet-e hét-nyolcszázezer embert visszaküldeni. És az is, hogy érdemes-e egyáltalán.

Az amerikai Demokrata Párt egyes politikusai vagyonadót vetnének ki a bevételeik nagyobb része után adómentességet élvező multimillárdosokra. Azt ígérik, hogy ezzel csökkenne a társadalmi egyenlőtlenség, továbbá lenne pénz egészségbiztosításra és ingyenes felsőoktatásra. Az érvek még a baloldalon sem mindenkit győznek meg.

A berlini tartományi bíróság elmarasztalta a Correctiv oknyomozó nonprofit magazint, amiért a tényeket elferdítve a nácikkal állított párhuzamba olyan németeket, köztük AfD politikusokat, akik az illegális bevándorlók jogszerű kiutasítását szorgalmazták. Elemzők szerint az efféle túlzó és szenzációhajhász pánikkeltés tovább növeli az elitellenes radikális jobboldalt.

Amerikában vereséget szenvedett a nagy egyetemeken dívó gyakorlat, hogy faji alapon válogattak a felvételiző diákok között. A Legfelsőbb Bíróság elítélte és megtiltotta ezt a módszert, és a lakosság nagy része helyesli e döntést. Most kell gondoskodni róla, hogy rejtett módokon se maradhasson életben a rossz gyakorlat.

A mexikói baloldali kormány a demokrácia és a népszuverenitás nevében szembeszáll a külföldi pénzügyi támogatást élvező civil szervezetekkel. Az amerikai publicista szerint más baloldali populista pártok is példát vehetnének róla.

A német publicista irigykedve figyeli Franciaországot, ahol a kormány nem csak szavakban tesz a digitális szuverenitásért, hanem lecseréli az amerikai szoftvereket, hogy ezzel is csökkentse kiszolgáltatottságát.

Hová lett a híres amerikai közbizalom? Hogyan működhetne jól akár a gazdaság, akár a politika, ha a résztvevői nem bíznak meg egymásban?  Kétszáz éve tudjuk pedig, hogy a bizalom lenne a társadalom felvirágzásának fő feltétele.

Márciusban elhunyt Paul Ehrlich, a hatvanas évek óta a túlnépesedés veszélyével riogató népszerű tudós. Elmélete továbbra is népszerű, holott ma nem a népességrobbanás, hanem sokkal inkább a népességfogyás jelent kihívást.

A hamisított tartalmak és a deepfake videók egyre nagyobb problémát okoznak a politikában, de általánosabb értelemben is, mivel aláássák az objektív tényekbe és a valóságba vetett hitet. Az amerikai publicista szerint azonban reménytelen az ellenük folytatott harc. A közösségi tartalomgyártás ugyanis az álhírek logikájának kedvez.

Soha annyi információ nem állt az ember rendelkezésére, mint korunkban, a közélet iránt érdeklődő emberek többsége mégis a tények és az álláspontok sokkal szűkebb spektrumával találkozik, mint akár húsz évvel ezelőtt.

Az amerikai elnök és külügyminisztere felvetette a NATO-ból való kilépést, potyautasnak nevezve az iráni háborúból kimaradni óhajtó európai tagállamokat. Európában is akadnak NATO-szkeptikus erők, jobb- és baloldalon egyaránt.

A filozófusok egykor az élet nagy kérdéseit próbálták megválaszolni. Ma a szélesebb közönség számára érthetetlen és érdektelen fogalmi problémákkal foglalkoznak. A német filozófus szerint ez botrány és gyávaság. 

Amerikának sem az ereje, sem az áldozatkészsége nincs meg ahhoz, hogy kizárólagos globális szuperhatalom legyen. Márpedig a Kínával szemben vívott második hidegháborúban ez lenne a célja.

A háború és békekötések történetének német tudora az ukrajnai háború lezárásának esélyeivel kapcsolatban pesszimistább, mint Irán esetében. A modern demokrácia korában ritka a tárgyalásos békekötés, a háborúk lezárásához a legtöbbször az egyik fél győzelme kell.

A felsőoktatásban tanuló hallgatók tanulmányi átlaga egyre magasabb. Pedig sem a képzés színvonala nem emelkedett, sem a diákok tudása nem nőtt. A jelenséget leginkább a kultúrharcos jobboldal bírálja. Pedig a baloldalnak is lenne oka fellépni ellene.

Egyre nagyobb a veszély, hogy a modern társadalmak ellenséges táborokra szakadhatnak. A modern világban a közösségi platformok is hozzájárulnak ahhoz, hogy erősödnek a törzsi magatartásformák. Pedig ma már nem a túlélés múlik rajta, hogy a mi közöségünk kerekedik-e felül.

A bevándorlás az egyik leginkább megosztó jelenség Nyugaton. Pedig lehetne, sőt érdemes lenne józanul viszonyulni hozzá. Az amerikai szakértő hazája receptjét ajánlja Európának: szociális támogatás helyett munkát adna a bevándorlóknak.

A múlt héten elhunyt német filozófus-szociológus minden bizonnyal a második világháború utáni Németország legfontosabb értelmiségije volt. Történész nekrológírója ezért is fájlalja Habermas egyoldalúságát a kommunizmus bűneivel és a mai Oroszországgal kapcsolatban.

A helyhatósági választások második fordulója előtt megállíthatatlannak látszik a politikai erők polarizációja. Esély sincsen a múlt héten elhunyt német filozófus, Jürgen Habermas által eszményített korrekt közéleti vitára.