Májusban kerül a francia Nemzetgyűlés elé a törvényjavaslat, amely lehetővé teszi, hogy az orvosi személyzet halálos mérget adjon a beteg kezébe, ha a halál bekövetkezte rövid vagy középtávon várható. A lakosság nagy többsége támogatja az eutanázia valamilyen formáját, de a törvénytervezetnek sok ellenzője is van.

A közismert népi bölcsesség szerint abból lehet felismerni a hazug politikust, hogy mozog a szája. A tudomány állása szerint ennél azért bonyolultabb a helyzet. De nem sokkal. A politikusok viszonylag ritkán hazudnak a szó szoros értelmében, de igazat sem gyakran mondanak.

Az amerikai iskolákban a tetőfokára hágott a kultúrharc. Jobb- és baloldal egymásra licitálva akarja megóvni a gyerekeket a szerintük káros eszméktől. A nagy ideológiai harc közepette az oktatás színvonala egyre romlik.

Ki ne akarná, hogy az állam egyre tágabbra vonja az elismert jogokhatárait? Elvégre az állam célja az egyének kollektív védelme és biztonságának garantálása. A német jogfilozófus szerint  azonban a szabadság és a demokrácia alapelve sérül, ha a jogalkotás túlérzékennyé válik, és minden sérelemtől meg akarja óvni az állampolgárokat.

Számos környezetvédő és a politikusok többsége az újrahasznosításban látja a műanyagszemét problémájának megoldását. Egy friss jelentés szerint ez illúzió. Ami nem is meglepő annak fényében, hogy az újrahasznosítást a műanyagipari lobbi és az italgyártó cégek népszerűsítették.

A kormánypárti moszkvai politológus szerint Oroszország akkor állt a sarkára Washingtonnal szemben, amikor a NATO erővel leválasztotta Koszovót Szerbiáról. Azóta egyfolytában úgy érzi, egyfajta szabadságharcot vív az amerikai túlhatalommal szemben.

Az Egyesült Államokban az elmúlt négy évtizedben egyre mélyebbé vált a jobb- és a baloldal közötti ideológiai szakadék. A centrista elemző mégis optimista. Hiába radikalizálódik a többség, hiába egyre szélsőségesebb a két nagy párt, a mérsékelt választók kevesen vannak ugyan, mégis rajtuk múlhat, ki lesz az elnök.

A modern fejlődésbiológia felismerései megkérdőjelezik az emberi természetre vonatkozó fontos liberális igazságelméletek alapvetéseit. Megmenthetők-e az egyenlőség liberális elképzelései, ha számot vetünk a természettudománnyal? 

Olaszországban nagy vitát váltott ki a jobboldali kormánypárt javaslata, amely Tito jugoszláv államfőt holtában megfosztaná a lovagkereszttől. A baloldal válaszul Mussolinitól és fasiszta vezetőtársaitól venné vissza holtukban a kitüntetéseiket.

A fejlett országokban a gazdasági válság és különösen a Covid-járvány lezárásai óta a jobb- és a baloldal egymásra licitálva sürgeti az újraiparosítást. A libertártius elemző szerint azonban a központilag vezényelt iparvédelemnek nagy buktatói vannak, és a protekcionizmus könnyen visszafelé sülhet el.

Minden bizonnyal túlzás azt állítani, hogy a diákok butábban kerülnek ki az iskolából, mint ahogy belépnek. De hogy tudatlanabbak, mint egy két évtizeddel ezelőtti elődeik, azt számok bizonyítják. Elég nagy az egyetértés abban, hogy ezt a radikális woke-ideológia tárhódítása okozza. A megoldás ügyében annál nagyobb a bizonytalanság. 

Az amerikai baloldali értelmiség attól tart, hogy a keresztény nacionalista eszméket felkaroló Trump elnök és holdudvara teokratikus puccsra készül. A középutas keresztény publicista szerint a baloldal súlyos stratégiai hibát követ el, ha egy kalap alá veszi a többségben lévő mérsékelt keresztényeket és a kisebbség kisebbségét alkotó radikálisokat.

Az elmúlt években Németország az értékalapú külpolitika élharcosává vált. Korábban nem voltak ilyen finnyásak. Bár a második világháború után az NSZK az emberi jogok és a demokratikus értékek képviseletét tette meg alapértékének, a német kormány előszeretettel üzletelt diktátorokkal.

A hagyományos média egyre inkább a háttérbe szorul. Egyre többen a közösségi oldalakról és tiktokos influenszerek hírvideói alapján tájékozódnak a világ eseményeiről. Ennek hatására a fősodratú média is tiktokosodik. A brit publicista attól tart, hogy a hírfogyasztás hovatovább az írásbeliség előtti időket idézi.

Szőrszálhasogatásnak tűnő jogászkodás eredményeként került a francia alkotmányba, hogy a nők szabadon megszakíthatják terhességüket. Az egyik oldal szerint ez nagy lépés a női egyenjogúság útján, a másik szerint fölösleges, mert senki sem akarta betiltani az abortuszt.

Az alabamai legfelsőbb bíróság döntése értelmében a lombikban megtermékenyített petesejtet is megilleti az emberi élet védelme. A döntés megosztja a jobboldalt. A keresztény konzervatívok üdvözlik a döntést, és a lombikprogramok újragondolását szorgalmazzák. A baloldal és számos republikánus politikus – többek között Trump – védelmébe veszi a mesterséges megtermékenyítést.

A jobboldali francia magántelevíziót azzal vádolják, hogy eltér a pártatlanság törvényes követelményétől. A legfelső jogi fórum részletes vizsgálatra utasította a médiahatóságot. Jobboldali szerzők a sajtószabadságot féltik, a liberálisok üdvözlik a döntést.

Clinton elnök kampányfőnökének elhíresült szállóigéje szerint a választásokat a gazdaság állapota dönti el. Fél évvel a novemberi elnökválasztás előtt a gazdaság erős és az infláció csökken, ám az amerikaiak mégis borúlátóak és elégedetlenek a kormánnyal. Közgazdászok is csak találgatják, mi lehet az ok.

Az ismert német populizmus-kutató szerint az Európa-szerte és Németországban is egyre erősebb radikális jobboldal aligha fékezhető meg jogi eszközökkel. Csak a liberális demokrácia korrekciójával lehetne elejét venni a további térnyerésének, ám erre nem sok esély mutatkozik.

A német gazdaság súlyos válságban van, ám akadnak, akik csöppet sem bánják a gazdasági növekedés megszűnését, mondván, hogy csak így kerülhető el az ökológiai katasztrófa.