A liberális publicista örömmel számol be a baloldali woke egyetemi partizánok vereségeiről. Abban bízik, hogy az abszurditásig hajtott nyelvrendőrködés és eltörléskultúra bumeránghatást vált ki, és így megerősíti a szólásszabadság híveit.

Memphisben öt fekete rendőr halálra vert egy fegyvertelen feketét. Az incidens zavargásokat egyelőre nem, de annál nagyobb vitát váltott ki. A baloldalon sokan úgy vélik, hogy az eset a rendszerszintű rasszizmus következménye. A jobboldal viszont éppen ezt a megközelítést tekinti kártékony faji demagógiának.

A baloldali liberális író és konzervatív recenzense egyetért abban, hogy a rasszizmus logikáját követő progresszív identitáspolitikától vissza kell térni az univerzalizmushoz. A kérdés már csak az, hogy melyikhez. A felvilágosodás univerzalizmusához, avagy a keresztény egyetemesség eszméjéhez?

A technikai fejlődés már csak ilyen. Az új találmányok egy ideig megváltoztatják az életet a Földön, és új lendületet adnak a fejlődésnek, olykor nagyot fordítanak a geopolitikai egyensúlyon. Egy idő után azonban kimerítik lehetőségeiket, és akkor vagy stagnálás következik, vagy valami újnak kell jönnie.

Hetven évvel a holokauszt és kilencven évvel a náci hatalomátvétel után hogyan lehetséges a globalizálódó és egyre sokszínűbb Németországban életben tartani a nácizmus és a holokauszt emlékét? Szükséges-e és lehetséges-e egyáltalán egységes nemzeti emlékezetkultúra?

A tekintélyes skót–amerikai történész szerint leáldozóban a populisták csillaga. A progresszív baloldalon azonban tovább kísért a populizmus szelleme. Az amerikai haladó szellemű szociális és kultúrpolitika nemcsak az állam túlterjeszkedését erősíti, de a háború esélyét is növeli.

Persze reformnak hívják, mindenesetre 2030-tól a franciák a mainál két évvel később, 64 évesen mehetnek nyugdíjba, és csak 43 évi járulékfizetés után kaphatnak teljes összegű nyugdíjat. A nyolc szakszervezet és az összes ellenzéki párt össztüzet nyitott a kormányra.

A konzervatív szerző a civil társadalom eszméjét állítja szembe egyrészt az állam túlterjeszkedésével, másrészt a szélsőséges individualizmussal és önzéssel. De ő maga is elismeri, hogy a modern jóléti államban igencsak nehéz, sőt, kockázatos vállalkozás a civil társadalom újjáélesztése.

A tekintélyes amerikai szociálpszichológus a közösségi oldalakat okolja a fiatal felnőttek súlyos nemzedéki lelki bajaiért. A demokrácia és a piacgazdaság védelme érdekében azt javasolja, hogy csak 16 éves kortól lehessen használni a közösségi oldalakat.

Nem történt semmi különös, az emberiség régi szokása szerint most is csapatostul rémüldözik. A klímapánikban csak az a furcsa, hogy a baloldal jár benne az élen, és szinte vallást kreál a természet körül. A konzervatív amerikai szerző nem hiszi azonban, hogy erőszakos hittérítéssel meg lehetne állítani a klímaváltozást.

A moszkvai elemző óv attól, hogy Oroszország ismét feltett kezekkel fogadja a Nyugat terjeszkedését, ahogy a moszkvai vezetés tett a Szovjetunió végnapjaiban. A Szovjetunió megalapításának századik évfordulója kapcsán a pozitív örökség vállalására szólítja fel az országot. 

Szilveszter éjszakáján több németországi városban rendbontók támadtak rendőrökre, mentősökre és tűzoltókra. A Berlinben őrizetbe vettek között nagyon magas a bevándorlók aránya, máshol a szélsőjobb randalírozott. A német kommentariátus még abban sem ért egyet, hogyan kellene beszélni a rendbontókról és a problémáról.

A Metazin régi ismerőse szerint veszélyeztetik, mert megesik, hogy progresszív nézeteket valló bírák, illetve esküdtek felmentő ítéletet hoznak azon az alapon, hogy a tettes nekik rokonszenves elveket szolgált, amikor a bűncselekményt elkövette.

A német nemzetközi jogász úgy véli, hogy Ukrajnának erkölcsi kötelessége lenne béketárgyalásokat folytatni az orosz agresszorral a még nagyobb pusztítás elkerülése érdekében. Bírálói Moszkva propagandistájának nevezik és a nemzetközi jog aláásásával vádolják.

Szélsőséges rasszisták előszeretettel használják az egyre fejlettebb és elterjedtebb genetikai kutatásokat faji előítéleteik igazolására. Többnyire félreértik, félremagyarázzák és kiforgatják a kutatások eredményeit, de azért a tudósoknak is van felelősségük az ügyben. Nemcsak politikai és erkölcsi tekintetben aggályos, de tudományos szempontból is kétes értékű a rasszkategóriák használata.

A baloldali publicistának elege van a kultúrharcból. Úgy látja, hogy a woke baloldal és a vele szemben álló szintén kultúrharcos jobboldal ugyanazokat a módszereket alkalmazza: a másik oldal elszigetelt ostobaságaiból átfogó világmagyarázatot kreál és morális pánikot kelt, amiben nagy segítségére vannak a közösségi oldalak és általában az internet.

A vallás elvben segíthetne a politikai megosztottság csökkentésében. Amerikában sokáig volt is ilyen szerepe, ma azonban az egyházak mélyítik a politikai szekértáborok közötti árkot azzal, hogy aktívan részt vesznek a politikában. Persze nem is nagyon tehetnek mást, hiszen a kultúra és benne a vallás is egyre inkább politikai jelleget ölt.

A törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elvben átlátható szabályok szerint működik. Még a negyedik hatalmi ágat, a médiát is lehet szabályozni. Az ötödikről, a világháló társasági oldalairól viszont kiderült, hogy titkos szabályok szerint, politikai elfogultság alapján szabályozzák, ki és mi jut nyilvánossághoz.

Amerikában egyre kevesebb a hívő, ám a karácsony népszerűsége töretlen. A liberális publicista ebben a vallásos konzervatívok vereségének jelét látja. A konzervatív zsidó szerző viszont azt a következtetést vonja le a statisztikákból, hogy a karácsony nemzeti ünneppé vált, és a karácsonyt támadó liberálisok Amerika egységét akarják aláásni. A középutas katolikus filozófus tűzszünetet hirdetne.

Az elmúlt tíz évben a tanári fizetések az Egyesült Államokban is egyre inkább elmaradtak más diplomás fizetésektől. Az oktatás színvonala ezzel arányosan csökkent. Több tízezer pedagógus hiányzik az iskolákból. Kétséges azonban, hogy az akár jelentős béremelés javíthat-e az oktatás minőségén.