A szexuális forradalom óta a szex szabaddá vált és a vele kapcsolatos erkölcsi tilalmak többsége ledőlt. Közben viszont mintha a fiatalok szexuális érdeklődése és étvágya is csökkent volna. Ha nem veszik körül tabuk, már nem is érdekes annyira a szex.

A fiatal jogászprofesszor a hétköznapi élet közös tereitől reméli a demokráciával szembeni elégedetlenség enyhítését. De vajon tényleg csökkenne a megosztottság és nőne az egymás iránti tisztelet és bizalom, ha többet politizálnánk a strandon és a kocsmában?

Angliában is kísérleteznek az állampolgári alapjövedelemmel. Világszerte sok hasonló helyi próbálkozás volt már, de egyikből sem lett országos program. A brit szerző szerint azonban az elképzelés legfőbb veszélye, hogy létében fenyegeti a demokráciát.

Az emberek többsége világszerte úgy véli, hogy az erkölcsi hanyatlás korát éljük. Csakhogy már az előző generációk is így érezték, miközben a mindennapokban nem tapasztalható az erkölcstelenség burjánzása. A fiatal pszichológus szerint a morális züllés téveszméje súlyos politikai mellékhatásokkal járhat.

Az amerikaiak többsége ideológiai értelemben és párthovatartozás dolgában egyaránt mérsékeltnek vallja magát. Közben mégis egyre nagyobb a politikai megosztottság, és nincs nagy kereslet a tárgyilagos és elfogulatlan média iránt sem.

Olaszországban a legkomolyabban szóba került, hogy a kormányfőt közvetlenül válasszák. Giorgia Meloni miniszterelnök a választási kampányban azt ígérte, hogy elnöki köztársaságot igyekszik létrehozni. Ezt még koalíciós partnerei sem támogatják, így került elő az erős miniszterelnök gondolata.

Max Weber száz éve tartott híres előadásában a tudomány és a politika szigorú elválasztását szorgalmazta, mondván, hogy mindenki jobban jár, ha a tudós is, a politikus is marad a maga kaptafájánál. A gondolat ma is időszerű. És szinte ugyanolyan lehetetlen megvalósítani, mint egy évszázada.

A politikai oldalak között süketek vitája zajlik, nem párbeszéd. Aki a másikat nem akarja meghallgatni, ön- és közveszélyes magabiztosságával lehetetlenné teszi a társadalom problémáinak megoldását. A reflektálatlan, visszhangtalan, ellenőrizetlen gondolkodás ugyanis hibás tettekre vezet. Az amerikai klasszikus liberális szerző legalábbis így látja. 

A Brexit mellett kampányoló brit jobboldal a migráció visszaszorítását ígérte. Ennek ellenére a bevándorlás tovább nőtt. Ma már közel kétszerannyi bevándorló érkezik évente. A gazdaságnak ugyanis szüksége van a munkaerőre. A jobboldali választók úgy érzik, elárulták őket.

A nagyvállalatok ritkán nevezik saját szolgáltatásaikat közveszélyesnek, és még ritkábban követelnek állami korlátozást. A mesterséges intelligencia esetében viszont pont ez a helyzet. A piacvezetők saját jólfelfogott érdekükben keltenek pánikot és szorgalmaznak szigorú szabályozást.

Németországban igen népszerűek az olyan történelmi elemzések, amelyek alapvetően élhetőnek és igazságosnak állítják be egykori NDK rendszerét. Két berlini publicista szerint az államszocialista diktatúra relativizálása a mai radikálisok malmára hajtja a vizet.

Olaszországban és Franciaországban a baloldal bevándorlással kívánja megoldani az alacsony születésszám okozta gondokat. Konzervatív ellenvélemények szerint a bevándorlás nem fékezi az elöregedést. Szerintük az adókedvezmények és a családtámogatások segíthetnek, legalábbis hosszú távon.

Az orosz támadás óta Ukrajna a korábbinál is határozottabb és átfogóbb orosztalanítást indított el a kultúrában az önálló ukrán nemzeti identitás megerősítése érdekében. Az ukrán filozófus szerint csak Putyin malmára hatja a vizet, ha mumust csinálnak az orosz kultúrából, ahelyett, hogy az orosz agresszió bírálatára használnák.  

Németországban évekig tartott a vita a benini királyságból elhurcolt kincsek sorsáról. Végül a múzeumok többsége visszaadja őket az ebo népnek. Csakhogy közben a nigériai elnök úgy döntött, hogy a szobrok a rabszolgakereskedelemből egykor hasznot húzó benini királyi család örököseinek tulajdonába kerülnek.

Az Egyesült Államok tagállamainak felében kötelező a holokauszt általános iskolai oktatása. Az antiszemitizmus és főleg az ortodox zsidók elleni erőszak viszont nő. Egyes szakértők szerint a felületes és élményközpontú holokausztoktatás nemhogy csökkentené, de erősíti az előítéleteket.

Az orosz csapatok a saját földjükön harcolnak és honvédő háborút folytatnak – írja a tekintélyes orosz szerző –, tudniillik ugyanott, ahol a szovjet csapatok szembeszálltak a náci Németország hadosztályaival. Egy angol elemző kockázatosnak látja, hogy az orosz vezetés az egykori védekező háborúval próbálja igazolni az Ukrajna elleni támadást.

Az amerikai válságjelenségeknek, a süllyedő születésszámtól az elmagányosodáson és az identitásháborúkon át a végletes politikai megosztottságig számos oka van, de van köztük egy közös ok is: a munkások alkupozíciójának megrendülése és az ebből következő alacsony bérszínvonal.

Az európai menekültpolitika több sebből vérzik. Tízezrek fulladnak a Földközi-tengerbe, a befogadott menekültek integrációja döcög, ráadásul a migráció biztonsági kockázatokkal jár. A holland szociológus ezért átfogó reformokat javasol, azt remélve, hogy létezik olyan pragmatikus kompromisszum, amelyet jobb- és baloldal egyaránt elfogad.

A mesterséges intelligencia a kor Rorschach-tesztje. Mindenki beleláthatja a világnézetének és politikai ízlésének megfelelő félelmeit. A konzervatívok baloldali gondolatrendőrségtől, a baloldal pedig a nagytőke hatalmának további erősödésétől tart.

A német szociológus új könyvében azt állítja, hogy a feminizmus elérte legfontosabb céljait legalábbis Németországban, ahol a nők és a férfiak egyenlő mértékben elégedettek életükkel. Egyúttal élesen bírálja az illiberális baloldali feministákat. Kritikusai feminizmus-ellenességgel és tudománytalansággal vádolják.