Az ukrán lakosság harminc százaléka orosz anyanyelvű, habár jelentős részük ukrán nemzetiségűnek vallja magát. 2019 óta törvény tiltja, hogy nyilvános helyen oroszul beszéljenek. A francia filozófus a történelmi igazságszolgáltatás eszközét látja a nyelvtörvényben.

A liberális publicista örömmel számol be a baloldali woke egyetemi partizánok vereségeiről. Abban bízik, hogy az abszurditásig hajtott nyelvrendőrködés és eltörléskultúra bumeránghatást vált ki, és így megerősíti a szólásszabadság híveit.

Memphisben öt fekete rendőr halálra vert egy fegyvertelen feketét. Az incidens zavargásokat egyelőre nem, de annál nagyobb vitát váltott ki. A baloldalon sokan úgy vélik, hogy az eset a rendszerszintű rasszizmus következménye. A jobboldal viszont éppen ezt a megközelítést tekinti kártékony faji demagógiának.

A baloldali liberális író és konzervatív recenzense egyetért abban, hogy a rasszizmus logikáját követő progresszív identitáspolitikától vissza kell térni az univerzalizmushoz. A kérdés már csak az, hogy melyikhez. A felvilágosodás univerzalizmusához, avagy a keresztény egyetemesség eszméjéhez?

A technikai fejlődés már csak ilyen. Az új találmányok egy ideig megváltoztatják az életet a Földön, és új lendületet adnak a fejlődésnek, olykor nagyot fordítanak a geopolitikai egyensúlyon. Egy idő után azonban kimerítik lehetőségeiket, és akkor vagy stagnálás következik, vagy valami újnak kell jönnie.

Hetven évvel a holokauszt és kilencven évvel a náci hatalomátvétel után hogyan lehetséges a globalizálódó és egyre sokszínűbb Németországban életben tartani a nácizmus és a holokauszt emlékét? Szükséges-e és lehetséges-e egyáltalán egységes nemzeti emlékezetkultúra?

A tekintélyes skót–amerikai történész szerint leáldozóban a populisták csillaga. A progresszív baloldalon azonban tovább kísért a populizmus szelleme. Az amerikai haladó szellemű szociális és kultúrpolitika nemcsak az állam túlterjeszkedését erősíti, de a háború esélyét is növeli.

Persze reformnak hívják, mindenesetre 2030-tól a franciák a mainál két évvel később, 64 évesen mehetnek nyugdíjba, és csak 43 évi járulékfizetés után kaphatnak teljes összegű nyugdíjat. A nyolc szakszervezet és az összes ellenzéki párt össztüzet nyitott a kormányra.

A konzervatív szerző a civil társadalom eszméjét állítja szembe egyrészt az állam túlterjeszkedésével, másrészt a szélsőséges individualizmussal és önzéssel. De ő maga is elismeri, hogy a modern jóléti államban igencsak nehéz, sőt, kockázatos vállalkozás a civil társadalom újjáélesztése.

A tekintélyes amerikai szociálpszichológus a közösségi oldalakat okolja a fiatal felnőttek súlyos nemzedéki lelki bajaiért. A demokrácia és a piacgazdaság védelme érdekében azt javasolja, hogy csak 16 éves kortól lehessen használni a közösségi oldalakat.

Nem történt semmi különös, az emberiség régi szokása szerint most is csapatostul rémüldözik. A klímapánikban csak az a furcsa, hogy a baloldal jár benne az élen, és szinte vallást kreál a természet körül. A konzervatív amerikai szerző nem hiszi azonban, hogy erőszakos hittérítéssel meg lehetne állítani a klímaváltozást.

A moszkvai elemző óv attól, hogy Oroszország ismét feltett kezekkel fogadja a Nyugat terjeszkedését, ahogy a moszkvai vezetés tett a Szovjetunió végnapjaiban. A Szovjetunió megalapításának századik évfordulója kapcsán a pozitív örökség vállalására szólítja fel az országot. 

Szilveszter éjszakáján több németországi városban rendbontók támadtak rendőrökre, mentősökre és tűzoltókra. A Berlinben őrizetbe vettek között nagyon magas a bevándorlók aránya, máshol a szélsőjobb randalírozott. A német kommentariátus még abban sem ért egyet, hogyan kellene beszélni a rendbontókról és a problémáról.

A Metazin régi ismerőse szerint veszélyeztetik, mert megesik, hogy progresszív nézeteket valló bírák, illetve esküdtek felmentő ítéletet hoznak azon az alapon, hogy a tettes nekik rokonszenves elveket szolgált, amikor a bűncselekményt elkövette.

A német nemzetközi jogász úgy véli, hogy Ukrajnának erkölcsi kötelessége lenne béketárgyalásokat folytatni az orosz agresszorral a még nagyobb pusztítás elkerülése érdekében. Bírálói Moszkva propagandistájának nevezik és a nemzetközi jog aláásásával vádolják.

Szélsőséges rasszisták előszeretettel használják az egyre fejlettebb és elterjedtebb genetikai kutatásokat faji előítéleteik igazolására. Többnyire félreértik, félremagyarázzák és kiforgatják a kutatások eredményeit, de azért a tudósoknak is van felelősségük az ügyben. Nemcsak politikai és erkölcsi tekintetben aggályos, de tudományos szempontból is kétes értékű a rasszkategóriák használata.

A baloldali publicistának elege van a kultúrharcból. Úgy látja, hogy a woke baloldal és a vele szemben álló szintén kultúrharcos jobboldal ugyanazokat a módszereket alkalmazza: a másik oldal elszigetelt ostobaságaiból átfogó világmagyarázatot kreál és morális pánikot kelt, amiben nagy segítségére vannak a közösségi oldalak és általában az internet.

A vallás elvben segíthetne a politikai megosztottság csökkentésében. Amerikában sokáig volt is ilyen szerepe, ma azonban az egyházak mélyítik a politikai szekértáborok közötti árkot azzal, hogy aktívan részt vesznek a politikában. Persze nem is nagyon tehetnek mást, hiszen a kultúra és benne a vallás is egyre inkább politikai jelleget ölt.

A törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elvben átlátható szabályok szerint működik. Még a negyedik hatalmi ágat, a médiát is lehet szabályozni. Az ötödikről, a világháló társasági oldalairól viszont kiderült, hogy titkos szabályok szerint, politikai elfogultság alapján szabályozzák, ki és mi jut nyilvánossághoz.

Amerikában egyre kevesebb a hívő, ám a karácsony népszerűsége töretlen. A liberális publicista ebben a vallásos konzervatívok vereségének jelét látja. A konzervatív zsidó szerző viszont azt a következtetést vonja le a statisztikákból, hogy a karácsony nemzeti ünneppé vált, és a karácsonyt támadó liberálisok Amerika egységét akarják aláásni. A középutas katolikus filozófus tűzszünetet hirdetne.