„A Big Tech nagyvállalatai azt kommunikálják, hogy potenciálisan végzetes tömegpusztító fegyver van a kezükben, vagy legalábbis gőzerővel dolgoznak rajta. Tudják ugyanis, hogy érdekükben áll ezt állítani” – kommentálja Will Dunn, a New Republic szerkesztője a mesterséges intelligencia körül kialakult felhajtást.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos vita nem újkeletű, ám a ChatGPT megjelenése hatalmas hullámokat, valóságos közéleti pánikrohamot váltott ki. A kommentariátus jeles képviselői egymásra licitálva rukkolnak elő a saját politikai ízlésükhöz szabott, leginkább tudományos-fantasztikus regényekbe illő apokaliptikus jóslatokkal. Az élénkebb fantáziájú amatőr és hivatásos jövőkutatók a demokrácia bukását, a nemzetközi rend felbomlását, a civilizáció összeomlását, sőt, az emberiség pusztulását is a lehetséges következmények közé sorolják.

Az értelmiség egy része nyílt levekben és kiáltványokban követeli a mesterséges intelligencia megregulázását, sőt, használatának felfüggesztését. Ami persze gyakran saját üzleti érdekeivel sem ellentétes, hiszen így a későn ébredők is időt nyerhetnek. Néhány nappal azután, hogy a mesterséges intelligencia veszélyeire hivatkozva a chatbotok használatának ideiglenes betiltását javasolta, Elon Musk bejelentette, hogy ő is beszáll a chatbotok fejlesztésébe.

Dunn szerint a piacvezető nagyvállalatok is a saját pecsenyéjüket sütögetik a félelemkeltéssel. Azzal, hogy a birtokukban lévő technológiát rendkívül veszélyesnek állítják be, valójában csak páváskodnak és a saját erejükkel hencegnek. Ki ne akarna egy olyan cégbe fektetni, amelynek hatalmában áll összedönteni a világot? Dunn felidézi, hogy a Facebook vagyona megnégyszereződött, miután a 2016-os amerikai elnökválasztás nyomán szenátusi vizsgálóbizottság foglalkozott a közösségi oldal veszélyeivel. Hiszen, ha mint azt sokan tudni vélték, Trump elnök a Facebookon elhelyezett célzott hirdetések segítségével nyerte meg a választást, akkor valóban érdemes ott hirdetni. Azóta, hogy az OpenAI ellen hasonló vizsgálat indult, közel tíz százalékkal nőttek a cég egyik legnagyobb befektetőjének, a Microsoftnak a részvényei.

Cikke végén Dunn megjegyzi, hogy a politikusoknak is érdekükben áll beszállni a műbortányba. Hiszen sokkal egyszerűbb a mesterséges intelligencia megregulázása körüli kérdésekkel foglalkozni, mint választ adni a valós és súlyos kihívásokra, mint amilyen például a globális felmelegedés.

A Economist is úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatos viták csak a nagyvállalatok érdekét szolgálják. A piacpárti hetilap szerint a Google és a Microsoft azért nagyítja fel az új technológia veszélyét, hogy ezen a címen olyan szabályozásra vegye rá a kormányt, amely megnehezíti a vetélytársak piacra lépését. A nyílt forráskódú applikációk ugyanis veszedelmes konkurenciát jelentenének a nagyvállalatoknak, amelyek dollármilliárdokat áldoznak a saját alkalmazásaik fejlesztésére. Ha sikerül meggyőzniük a politikusokat a mesterséges intelligencia veszélyességéről, akkor olyan szigorú szabályozás lépet életbe, amely ellehetetleníti a kisebb tőkével és jogászi háttérrel lévő startupok elindulását.