Az amerikai fiatalok minden korábbinál rosszabb mentális állapotban vannak. Különösen a liberális fiatal nők körében gyakori a depresszió és az egyéb lelki betegségek. Az ifjú konzervatív demográfus a MeToo és az LGBT mozgalomban keresi az okokat.

A Irak ellen 2003-ban indított amerikai háborúnak tömérdek kül- és belpolitikai tanulsága van. A legfontosabb és legaggasztóbb azonban talán az, hogy Washington mintha nem tanulna a hibáiból.

Nincs egységes francia álláspont a háborúról. A fősodorban is csak arról van egyetértés, hogy Oroszország ne érhesse el céljait. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy ki mennyire felelős a háborúért és milyen végeredmény lenne kívánatos.

Közgazdászok az ipari forradalom óta azt jósolják, hogy a technológiai fejlődéssel járó hatékonyabb termelés hatására csökkenni fog a munkával eltöltött idő és több lesz a szabadidő. A jóslat eddig nem vált be, de ez nem szegi kedvüket. Most a mesterséges intelligenciától várják a csodát.

A tudományos életben ma a racionális kockázatkerülés uralkodik. A tudományos szempontból nagy jelentőségű, újszerű kutatások kockázatosak, ezért inkább az akadémiai előmenetelt jobban segítő, biztonságos, ám jelentéktelenebb projektek a népszerűek.

Az amerikai zsidóság nagyobbik fele helyteleníti az izraeli kormány politikáját, és elfordul Izraeltől. A szekuláris és baloldali diaszpóra kezd függetlenné válni a zsidó államtól, és nemhogy nem követi annak jobboldali és vallásos politikáját, hanem szembeszegül vele.

A nagy amerikai liberális lap több száz munkatársa a nyilvánosság előtt élesen bírálja a vezetőséget, amiért olyan cikkeket is közöl, amelyek veszedelmesnek minősítik a fiatalkorúak nemváltó műtéteit és hormonkezelését. A vezető szerkesztők nem tágítanak.

Az oxfordi filozófus új könyvében a gyarmatosítás erkölcsi mérlegét igyekszik megvonni. Bár az elnyomást és az erőszakot elítéli, úgy véli, az imperializmusnak a gyarmatosítottak számára is voltak előnyei. Bírálói történelemhamisítással és politikai elfogultsággal vádolják.

Meglepetésre protesztjelölt került az olasz Demokrata Párt élére. Elly Schlein az alternatív baloldalt képviseli, és ezzel beteljesíti Augusto Del Noce néhai filozófus jóslatát: a forradalmi eszmék elavulta után a kommunizmus a polgári radikális értékek felé fordul.

Egyre többen gondolják, hogy a mesterséges intelligencia forradalmi változásokat okozhat az emberi tudás terén és átformálhatja társadalmunkat is. Az amerikai publicista szerint az ilyesfajta félelmek és remények egyaránt inkább a fantasztikum mintsem a tudomány agyszüleményei.

Piacpárti és konzervatív elemzők szerint a koronavírus-járvány hataloméhesebbé tette a kormányokat, és egyúttal legyengítette a társadalom immunrendszerét, márpedig az nélkülözhetetlen a szabadsághoz és a demokráciához.

Az egy éve tartó ukrajnai háború alakulása sokakat meglepett. Tévedtek, akik azt hitték, hogy Oroszország népe ellenezni fogja a háborút. De azok is tévedtek, akik az ukrajnai oroszokat Oroszország támogatóinak gondolták.

Az Ukrajna elleni orosz támadás és a szankciók nyomában fellépő energiahiány hatására drasztikusan visszaesett a megújuló energiaforrások iránti kereslet. A klímaváltozás helyett egycsapásra az energiabiztonság vált a legfontosabb energetikai kérdéssé.

Azt gondolhatnánk, hogy a pszichopatáknak az evolúció során ki kellett volna kopniuk, hiszen általában azok a gének voltak képesek tovább öröklődni, amelyek együttműködésre és önzetlen áldozatvállalásra hajlamosítottak.  A pszichopaták mégis köszönik, jól vannak, sőt, jól megy nekik.

Már nem Párizs a minta, ellenkezőleg, a francia baloldali napilap azt ajánlja a kudarcot kudarcra halmozó francia baloldalnak, hogy Ibéria sikeres szocialistáiról vegyen példát. Franciaországban hiányzik a baloldal éléről egy karizmatikus vezető, a Pireneusoktól délre viszont van ilyen.

Európa hivatalosan is csupán afféle régészeti tényezőnek tekinti a kereszténységet, mintha a keresztény vallás nem lenne alapvető eleme az európai identitásnak. De az olasz politológus attól tart, hogy a katolikus egyház is már-már lemond Európáról.

Általánosan elfogadott nézet, hogy Európa képtelen megvédeni magát akár csak Oroszországgal szemben is, ezért a NATO, pontosabban az Egyesült Államok gyámságára szorul. Pedig Európában bőven lenne gazdasági háttér ahhoz, hogy önálló, jelentős geopolitikai tényezővé váljon. Éppen csak az akarat hiányzik.

A női egyenjogúságnak köszönhetően ma már több nő szerez egyetemi végzettséget, mint férfi. A diploma azonban nem könnyíti meg a párválasztást, éppen ellenkezőleg, a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők egyre nehezebben találnak diplomás partnert. Annál jobb helyzetben vannak viszont a diplomás férfiak.

A mértékadó média alapelve egy évszázadon át az objektivitás és a kiegyensúlyozottság volt. Persze az elveket korábban sem vették túl komolyan. Most azonban számos meghatározó lap már nyíltan az aktivista újságírás mellett tör lándzsát. Ami viszont tovább erodálhatja a médiába vetett bizalmat.

Európa a második világháború óta az egységesülés ellenére sem tudott önálló védelmi erőt létrehozni. Az ukrajnai háború ezért kiszolgáltatottá tette. Biztonságpolitikai elemzők szerint a háború hatására gyengülhet a Berlin–Párizs tengely, és megerősödhet a Lengyelország vezette keleti blokk, amely élen járt az ukrajnai fegyverszállításokban.