„Lesznek elemzők, akik kitartanak amellett, hogy a háború sorsát csak a hadszíntéren lehet eldönteni. Ez a megközelítés azonban nem vet számot vele, hogy a háború strukturális sajátosságai akkor sem változnak meg gyökeresen, ha a frontvonal odébb tolódik, amire persze szintén nincs garancia. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek a katonai támogatás mellett a tárgyalóasztalnál is segíteniük kellene Ukrajnát” – olvassuk a Foreign Affairs hasábjain az Obama-kormány idején a külügyminisztériumban dolgozó Samuel Charap Ukrajna-szakértő elemzését.

Charap elismeri, hogy Ukrajna, a nyugati támogatásnak hála, minden várakozást felülmúlva állt helyt az orosz agresszióval szemben. A lassan másfél éve zajló háború elején elfoglalt területek jelentős részéről visszaszorították az oroszokat. A frontok azonban megmerevedni látszanak, és Ukrajna aligha tud további jelentős területeket visszaszerezni, és főleg nem lesz képes teljesen kiszorítani területéről az agresszorokat – véli Charap, hozzátéve, hogy jelentős újabb orosz támadásra sem lát esélyt. Sőt, még ha Ukrajna további sikereket érne is el, netán teljesen kiszorítaná az orosz sereget, akkor sem valószínű, hogy Putyin letenné a fegyvert, hiszen az a totális vereség elismerése volna.

Márpedig ha így van, akkor elhúzódó háborúra kell felkészülni. Charap felidézi az Uppsalai Egyetem kutatását, amely szerint a második világháború óta kitört nemzetközi háborúk negyede egy hónapon, másik negyede egy éven belül véget ért – azok viszont, amelyek ennél tovább tartottak, átlagosan egy évtizeden át folytak. Vagyis minél később zárul le a háború, annál valószínűbb, hogy rendkívül hosszan fog tartani.

Márpedig az elhúzódó háborúért Ukrajnának rendkívüli árat kell fizetnie: a polgári áldozatok száma nő, a gazdaság egyre rosszabb helyzetbe kerül. És a háború szövetségesek számára is súlyos teher – jegyzi meg Charap. Ukrajna támogatása költséges, ráadásul elvonja az erőforrásokat Kína megfékezésétől, arról nem is beszélve, hogy az elhúzódó háború eszkalálódására is nagyobb az esély, mint kezdetben.

Mi lenne hát a megoldás? Azt Charap sem hiszi, hogy békemegállapodás születhet, hiszen Ukrajna és Oroszország céljai összeegyeztethetetlenek. De fegyverszünetre azért lenne esély. Ehhez az kellene, hogy a Nyugat, és mindenekelőtt Washington Ukrajnára és Oroszországra is nyomást gyakoroljon a tárgyalások megkezdése érdekében. Ami nem jelenti, hogy Ukrajnának a tárgyalások során le kellene mondania az önvédelemről: sőt, a sikeres hadviselés még javíthat is a közben zajló fegyverszüneti megállapodások esélyén. Charap felidézi, hogy a koreai háború során két évig zajlottak a fegyvernyugvást célzó tárgyalások, amíg végre sikerült megállapodni. És a két Korea azóta sem kötött formális békét, de legalább nem állnak háborúban.

„A fegyverszünettel Ukrajna elvesztené területeinek egy részét, legalábbis ideiglenesen. De az ország lehetőséget kapna a gazdasági talpraállásra, és véget érne a vérontás és a pusztítás. És bár a Nyugat és Oroszország szembenállása nem szűnne meg, drámaian csökkenne a közvetlen katonai konfliktusuk esélye, és jelentősen enyhülnének a szembenállás globális következményei is” – zárja eszmefuttatását Charap.

Ahogyan arra számítani lehetett, a javaslat nagy port vert fel. Dmitro Nataluka urkán parlamenti képviselő szerint Putyinban nem lehet megbízni: az orosz elnök csak időnyerésre használná a fegyvernyugvást. Ukrajna csak akkor élhet békében, ha Putyin rezsimje megbukik, márpedig ezt csak az orosz hadseregre mért vereséggel lehet elérni – véli Nataluka, hozzátéve, hogy Charap cikkének megjelenése után kitört Prizgozsin-lázadás tanulsága szerint van is esély a rezsim bukására.

Alina Polyakova és Daniel Fried külpolitikai szakértők kishitűséggel vádolják Charapot. Ők úgy látják, hogy Ukrajnának reális esélye van az orosz hadsereg teljes visszaszorítására. Ráadásul szerintük a fegyverszünettel sem Ukrajna, sem nyugati szövetségesei nem nyernének. A jelenlegi frontvonalak fennmaradása esetén ugyanis az ukránok energia és ivóvíz nélkül maradnának, a Nyugatnak pedig a fegyverszünet ellenére is gazdaságilag és katonailag egyaránt jelentősen támogatnia kellene Ukrajnát.