Ki ne akarná, hogy az állam egyre tágabbra vonja az elismert jogokhatárait? Elvégre az állam célja az egyének kollektív védelme és biztonságának garantálása. A német jogfilozófus szerint  azonban a szabadság és a demokrácia alapelve sérül, ha a jogalkotás túlérzékennyé válik, és minden sérelemtől meg akarja óvni az állampolgárokat.

Számos környezetvédő és a politikusok többsége az újrahasznosításban látja a műanyagszemét problémájának megoldását. Egy friss jelentés szerint ez illúzió. Ami nem is meglepő annak fényében, hogy az újrahasznosítást a műanyagipari lobbi és az italgyártó cégek népszerűsítették.

A kormánypárti moszkvai politológus szerint Oroszország akkor állt a sarkára Washingtonnal szemben, amikor a NATO erővel leválasztotta Koszovót Szerbiáról. Azóta egyfolytában úgy érzi, egyfajta szabadságharcot vív az amerikai túlhatalommal szemben.

Az Egyesült Államokban az elmúlt négy évtizedben egyre mélyebbé vált a jobb- és a baloldal közötti ideológiai szakadék. A centrista elemző mégis optimista. Hiába radikalizálódik a többség, hiába egyre szélsőségesebb a két nagy párt, a mérsékelt választók kevesen vannak ugyan, mégis rajtuk múlhat, ki lesz az elnök.

A modern fejlődésbiológia felismerései megkérdőjelezik az emberi természetre vonatkozó fontos liberális igazságelméletek alapvetéseit. Megmenthetők-e az egyenlőség liberális elképzelései, ha számot vetünk a természettudománnyal? 

Olaszországban nagy vitát váltott ki a jobboldali kormánypárt javaslata, amely Tito jugoszláv államfőt holtában megfosztaná a lovagkereszttől. A baloldal válaszul Mussolinitól és fasiszta vezetőtársaitól venné vissza holtukban a kitüntetéseiket.

A fejlett országokban a gazdasági válság és különösen a Covid-járvány lezárásai óta a jobb- és a baloldal egymásra licitálva sürgeti az újraiparosítást. A libertártius elemző szerint azonban a központilag vezényelt iparvédelemnek nagy buktatói vannak, és a protekcionizmus könnyen visszafelé sülhet el.

Minden bizonnyal túlzás azt állítani, hogy a diákok butábban kerülnek ki az iskolából, mint ahogy belépnek. De hogy tudatlanabbak, mint egy két évtizeddel ezelőtti elődeik, azt számok bizonyítják. Elég nagy az egyetértés abban, hogy ezt a radikális woke-ideológia tárhódítása okozza. A megoldás ügyében annál nagyobb a bizonytalanság. 

Az amerikai baloldali értelmiség attól tart, hogy a keresztény nacionalista eszméket felkaroló Trump elnök és holdudvara teokratikus puccsra készül. A középutas keresztény publicista szerint a baloldal súlyos stratégiai hibát követ el, ha egy kalap alá veszi a többségben lévő mérsékelt keresztényeket és a kisebbség kisebbségét alkotó radikálisokat.

Az elmúlt években Németország az értékalapú külpolitika élharcosává vált. Korábban nem voltak ilyen finnyásak. Bár a második világháború után az NSZK az emberi jogok és a demokratikus értékek képviseletét tette meg alapértékének, a német kormány előszeretettel üzletelt diktátorokkal.

A hagyományos média egyre inkább a háttérbe szorul. Egyre többen a közösségi oldalakról és tiktokos influenszerek hírvideói alapján tájékozódnak a világ eseményeiről. Ennek hatására a fősodratú média is tiktokosodik. A brit publicista attól tart, hogy a hírfogyasztás hovatovább az írásbeliség előtti időket idézi.

Szőrszálhasogatásnak tűnő jogászkodás eredményeként került a francia alkotmányba, hogy a nők szabadon megszakíthatják terhességüket. Az egyik oldal szerint ez nagy lépés a női egyenjogúság útján, a másik szerint fölösleges, mert senki sem akarta betiltani az abortuszt.

Az alabamai legfelsőbb bíróság döntése értelmében a lombikban megtermékenyített petesejtet is megilleti az emberi élet védelme. A döntés megosztja a jobboldalt. A keresztény konzervatívok üdvözlik a döntést, és a lombikprogramok újragondolását szorgalmazzák. A baloldal és számos republikánus politikus – többek között Trump – védelmébe veszi a mesterséges megtermékenyítést.

A jobboldali francia magántelevíziót azzal vádolják, hogy eltér a pártatlanság törvényes követelményétől. A legfelső jogi fórum részletes vizsgálatra utasította a médiahatóságot. Jobboldali szerzők a sajtószabadságot féltik, a liberálisok üdvözlik a döntést.

Clinton elnök kampányfőnökének elhíresült szállóigéje szerint a választásokat a gazdaság állapota dönti el. Fél évvel a novemberi elnökválasztás előtt a gazdaság erős és az infláció csökken, ám az amerikaiak mégis borúlátóak és elégedetlenek a kormánnyal. Közgazdászok is csak találgatják, mi lehet az ok.

Az ismert német populizmus-kutató szerint az Európa-szerte és Németországban is egyre erősebb radikális jobboldal aligha fékezhető meg jogi eszközökkel. Csak a liberális demokrácia korrekciójával lehetne elejét venni a további térnyerésének, ám erre nem sok esély mutatkozik.

A német gazdaság súlyos válságban van, ám akadnak, akik csöppet sem bánják a gazdasági növekedés megszűnését, mondván, hogy csak így kerülhető el az ökológiai katasztrófa.

Az orosz demokráciakutató szerint semmi. Tévedés azt képzelni, hogy a demokráciához vezető egyenes úton Oroszország visszacsúszott a szovjet rendszer felé. Egyszerűen másfelé vezetett az útja. Induláskor nem volt világos úticél, nem csoda hát, hogy sokan csalódtak.

Az általánosító beszédmóddal szemben általában kritikus baloldal az izraeli-palesztin konfliktust előszeretettel nevezi a muszlim világ elleni háborúnak. Az ikonoklaszta publicista szerint a woke baloldal a kollektív áldozatiság mítoszába csomagolja Izrael-ellenes és Nyugat-ellenes ideológiáját, és egyúttal akadályozza a muszlim bevándorlók integrációját.

Sokan tartanak tőle, hogy az Egyesült Államokban ismét divatossá váló könyvbetiltás miatt a fiatalok nem férnek hozzá a kultúra alapműveihez. A főiskolai bölcsészprofesszor szerint súlyosabb a baj. Nem a cenzúra a fiatalok pallérozódásának legfőbb akadálya, hanem az alapvető szövegértési képességek hiánya.