A bevándorlásellenes AfD kelet-németországi választási sikereinek nyomában már a baloldali kormánykoalíció vezetői is szigorúbb fellépést ígérnek a migrációval szemben. Egyelőre kevés elemzőt győztek meg. Van, aki látszatmegoldásokkal vádolja őket, mások szerint a bevándorlás korlátozása csak tovább súlyosbítja a német gazdaság bajait, ami ismét a radikális jobboldal malmára hajtja a vizet.

Az Egyesült Államokban is nagy vitát vált ki a mobiltelefonok iskolai betiltása. Az ismert szociálpszichológus kutatásai szerint maguk az érintett tinédzserek sem bánják, ha elveszik tőlük a telefont, és nem kell állandóan az addiktív közösségi oldalakon lógniuk.

Roald Dahl, a huszadik század legsikeresebb gyermekkönyv-szerzőinek egyike, akinek a művei világszerte több mint háromszázezer példányban keltek el, antiszemita volt. Egy zsidó londoni színpadi szerző és rendező róla állít színre egy darabot, a megértés szándékával. 

A Szovjetunió végnapjaiban a gyors piacosítást inspiráló harvardi közgazdászprofesszor tagadja, hogy rossz tanácsai is hozzájárultak a 90-es évek oroszországi válságához és közvetve Ukrajna megtámadásához. Szerinte az Egyesült Államok tovább folytatta a hidegháborút, és végső soron ez vezetett az ukrajnai konfliktusra. 

A női egyenlőségről és a nemi kategóriákról dúló viták a drag szubkultúrát is elérték: a polgárpukkasztó normaszegők normái sincsenek biztonságban. Hála a nemi egyenlőségnek, ma már nem csak meleg férfiak lehetnek sikeres nőimitátorok, hanem akár heteroszexuális nők is.

A szabadelvű gondolatot születése óta heves bírálatok érik jobbról és balról. Ma azonban mintha a liberálisok is elbizonytalanodtak volna, holott a liberális demokrácia sosem látott jólélet, szabadságot és biztonságot tett lehetővé. Liberális szerzők az okokat és a liberális gondolat restaurálásának módját keresik.

Ferenc pápa ismét az Afrikából tengeren érkező migránsok befogadására szólított fel. Egy francia szerzetestanár szintén úgy látja, hogy az egyháznak a szenvedőkkel kell együttéreznie, de gyakorlatiasabb szemléletet sürget az érdemi segítségnyújtás érdekében.

Sokan remélik, hogy a hagyományos média visszaszorulása nem gyengíti a demokratikus nyilvánosságot. Elvégre az internet és a mobiltelefon korában bárkiből lehet önkéntes tényfeltáró és oknyomozó újságíró. Egy friss kutatás szerint azonban a helyi lapok sokkal inkább eszközei a korrupció elleni harcnak, mint az amatőr civil újságírók.

A hétvégi kelet-német tartományi választásokon tovább erősödtek a radikális jobb- és baloldali pártok. Számos elemző ebből azt a következtetést vonja le, hogy a radikális pártokat még inkább el kell szigetelni a demokrácia védelmében. Az NDK-ra szakosodott történész szerint ez nemcsak tévút, hanem antidemokratikus is lenne.

A média nem azért támad falkában, mintha minden szerkesztő ugyanazt a napiparancsot kapná valamilyen gondolatszabályozó központtól. A konformizmust ősi szükségletek, beidegződések irányítják. Csak részben vígasz, hogy az egyenvélemények képesek egyszeriben a visszájukra fordulni.

A fejlett országokban a gyerekvállalási hajlandóság visszaesése nem pusztán gazdasági tényezők következménye. Hozzájárul a fiatalok elmagányosodása, a szexualitás hanyatlása és a család értékének kiveszése. A demográfiai válság hatására pedig jelentősen nőhet az állami gondoskodás és a jóléti transzferek iránti igény.

A német pártok egymásra licitálva szólalnak fel a bevándorlási törvények szigorítása érdekében a solingeni iszlamista merénylet után. A kommentariátus jóval visszafogottabb, különösen a baloldalon. Úgy látja, nincs szükség nagyobb szigorra.

Egymillió második-harmadik generációs gyermek jár olasz iskolákba. Többségre számíthat a parlamentben a javaslat, hogy tizenkét évi sikeres iskolai teljesítmény esetén, a nagykorúság elérése után állampolgárságot kaphassanak. Az új elvet, amelynek alapján a közeljövőben módosulhat az állampolgársági törvény, úgy hívják: ius scolae – az iskola adta jog. 

Kamala Harris demokrata párti elnökjelölt a nyerészkedők megfékezése és az életszínvonal emelése érdekében ársapkák bevezetését ígéri. Donald Trump republikánus elnökjelölt egyszerűen lekommunistázta, de az árnyaltabban fogalmazó, mérsékeltebb konzervatív elemzők is kártékonynak nevezik a hatósági árak ötletét.

Ivan Krasztev bolgár politológus a baloldal módszereinek átvételével magyarázza a radikális jobboldali pártok előretörését. Egyúttal kifejti, hogy a mai radikálisok nem hasonlíthatók a két világháború közötti szélsőjobboldalhoz. A baloldal kapcsán a víziót és az egységet hiányolja.

Harminc évvel ezelőtt még Franciaország volt a példa arra, hogy állami családtámogatással a legfejlettebb országokban is reprodukciós szinten lehetne tartani a népszaporulatot. Ennek vége. Van, aki a baloldali közerkölcsöt okolja, van, aki az állami támogatás visszaesését. 

A baloldal az elmúlt évtizedekben a hagyományos osztálypolitikát identitáspolitikára cserélte. Egyre inkább a különböző etnikai, kulturális és vallási csoportok közötti egyenlőtlenség zavarta. Ezzel akarva-akaratlan hozzájárult, hogy a kétkezi munkások is etnikai és vallási keretben értelmezzék a bajaikat.

Egyre több amerikai tartja felesleges időtöltésnek az egyetemi tanulmányokat. Miközben több diplomásra lenne szükség, az egyetemi végzettség egyre kevesebbet ér a munkaerőpiacon, mivel a képzés színvonala csökken. Konzervatív szerzők szerint teljes ideológiai fordulatra lenne szükség.

Az amerikai civil szervetek jelentős része már régóta valamelyik pártot szolgálja. A baloldali civilekre, és közvetve a Demokrata Pártra nagy veszélyt jelent, hogy a mozgalmak állami és alapítványi támogatásokból tartják fenn magukat. Ha Trump nyeri az elnökválasztást és elzárja a csapokat, és ez ellehetetlenítheti a demokratákat szolgáló baloldali civileket.

A kanadai filozófus szerint a haladó woke eszmék forrása nem a marxizmus. Az amerikai progresszívok a liberalizmus nevében hallgattatnák el azokat, akik nem értenek velük egyet. Ezzel azonban valójában a liberális eszméket sértik.