„Kutatásunk arra világít rá, hogy a Z-generáció komoly veszélyforrásnak tartja a közösségi médiát. Többségük biztonságosabb közösségi oldalakat szeretne, sokan pedig egyenesen úgy gondolják, hogy egyáltalán nem való a gyerekeknek az ilyesmi” – foglalja össze a New York Times hasábjain friss kutatásának eredményeit a Metazinból is ismert Jonathan Haidt szociápszichológus.

A mobiltelefonok iskolai használatának korlátozása nem újkeletű jelenség. Az Egyesült Királyságban a diákoknak már 2007-ben is az iskolák felében, 2012-ben pedig 98 százalékában tilos volt tanítási időben mobiltelefont használniuk. Az elmúlt években egyre több ország vezet be hasonló szabályozást és terjeszti ki a korlátozást az általános iskolákról a középiskolákra. Belgium és Németország hamarosan csatlakozhat az iskolai mobilozást már korábban betiltó Franciaországhoz, Hollandiához, Görögországhoz, Olaszországhoz és az Egyesült Királysághoz. Az Egyesült Államokban is több tagállam vezetett már be vagy tervez bevezetni hasonló szabályokat. Az ENSZ Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO is szorgalmazza a mobiltelefonok száműzését az osztálytermekből.

Haidt korábbi kutatásaiban az internet és a demokrácia összefüggéseit vizsgálva kimutatta, hogy a fiatalokra különösen károsan hatnak az álhírek. A magát klasszikus, 19. századi liberálisként meghatározó tudós a közösségi oldalakat okolta a fiatalok súlyos nemzedéki lelki válságáért is: a beilleszkedési zavarokért, a depresszióért, a szorongásért és a Z-generáció fiataljai körében egyre gyakoribb, még súlyosabb pszichés problémákáért.

A New York Timesban ismertetett friss felméréséből az derül ki, hogy az érintett nemzedék fiataljai maguk is tisztában vannak az internet ártalmaival. A Z-generáció tagjai szinte kivétel nélkül használják a közösségi oldalakat, méghozzá igen intenzíven, átlagosan napi öt órán át (a fiatalok negyede ennél is többet, legalább napi hét órán át). Haidt közvélemény-kutatása szerint a fiatalok 45 százaléka egyáltalán nem engedné, hogy az általános iskolás gyerekek mobilozzanak, közel kétharmaduk (69 százalék) pedig egészen 18 éves korig tiltaná a közösségi oldalak használatát. A depresszió és egyéb lelki bajok által leginkább sújtott lányok és a nem heteroszexuális fiatalok körében az átlagosnál jóval magasabb a tiltást szorgalmazók aránya.

Haidt szerint a kutatás arra világít rá, hogy a közösségi oldalak függést okoznak, és ezzel a fiatalok is tisztában vannak, de ennek ellenére sem tudják segítség nélkül letenni a mobilt. A neves szociálpszichológus szerint ezért a közösségi oldalak használatát úgy kell kezelni, mintha az ismert káros szenvedélybetegségek egyikével volna dolgunk. A dohányzás korlátozását is egyebek között az indokolja, hogy a dohányzók zöme (71 százaléka) bánja, hogy rászokott a cigarettára. Haidt úgy véli, hogy a fiatalokat a közösségi médiától is olyan szigorral kellene megvédeni, mint a dohányzástól.