„Főiskolások millióinak életében a felsőoktatás nemcsak kidobott pénz és idő, hanem kifejezetten kártékony hatású. A diákhitelek béklyóba kötik őket és a főiskolán elsajátított hozzáállás rontja a szorgalmat” – olvassuk a News Tribune hasábjain  E.J. Antoni közgazdász és Keri D. Ingraham felsőoktatási szakértő sommás véleményét.

Az amerikai felsőoktatás súlyos intézményi válságban van. A felnőtt népesség egyre elégedetlenebb a felsőoktatás működésével: 2015 óta megháromszorozódott azok aránya, akik egyáltalán nem bíznak az egyetemekben. A szülők kétharmada úgy gondolja, hogy gyereke diploma nélkül is jól elboldogulna az életben. A végzős egyetemisták között tizenöt év alatt 75 százalékról 43-ra esett vissza az egyetemmel elégedettek aránya. Mindennek fényében nem meglepő, hogy az egyetemre jelentkezők száma jelentősen csökkent, bár ebben alighanem szerepet játszik, hogy a szegényebb családból származó diákok egyre nehezebben jutnak diákhitelhez. A jelentkezők számának visszaesése és a csökkenő tandíjbevételek miatt tucatjával zárnak be szakokat.

Antoni és Ingraham arra figyelmeztet, hogy a felősoktatás mélyrepülésének súlyos gazdasági következményei lesznek, pontosabban már vannak is. Számítások szerint az amerikai munkaerőpiacnak arra van szüksége, hogy a munkaképes lakosságnak 70 százaléka főiskolai diplomát szerezzen, ám a jelenlegi arány mindössze 54 százalék, vagyis kevesebb a megfelelő végzettségű munkavállaló, mint amennyire szükség lenne. A konzervatív szerzők kutatásokra hivatkoznak, amelyek szerint legalábbis részben a rosszul képzett munkaerőnek tudható be az amerikai termelékenység visszaesése. Az alacsonyabb termelékenység pedig rendszerint a gazdasági növekedés lassulását vetíti előre.

A  bajokat tetézi, hogy az oktatás színvonala csökken, és a diploma egyre kevesebbet ér a munkaerőpiacon. Nem elég, hogy kevés a diplomás, ráadásul a felsőoktatás egyre kevésbé biztosít valóban hasznosítható tudást . Kutatások szerint az amerikai cégek közel fele tervezi, hogy kevesebb álláshoz írja elő elvárásként a diplomát. Helyette inkább a munkatapasztalatot részesíti előnyben, hiszen ez többet ér a gyakorlatban.

A felsőoktatás válsága részben gazdasági természetű – állítja Antoni és Ingraham. Az oktatás rendkívül drága, a legjobb egyetemeken a kollégiumi ellátással együtt akár évi 90 ezer dollárba (33 millió forint) is kerülhet egy tanév. De ennél is súlyosabb probléma, hogy a felsőoktatásban az igazság és a tudás keresése helyett egyre inkább ideológiai szempontok válnak fontossá. Mint Kevin Wallsten politológus a Real Clear Educationben rámutat, felmérések szerint az amerikaiak 60 százaléka – de még a liberálisoknak is 47 százaléka – szerint az egyetemeket a liberális világnézet túlsúlya uralja. A Gallup friss felmérése szerint 41 százalék egyenesen liberális agymosással vádolja az egyetemeket (közel ennyi válaszadó – 37 százalék – úgy ítéli meg, hogy az egyetemen nem sok hasznos dolgot tanulnak a fiatalok). Csakúgy, mint Antoni és Ingraham, Wallsten is úgy látja, hogy az egyetemek becsülete csak átfogó felsőoktatási reformmal állítható helyre. Az oktatás tartalmát a munkaerőpiaci igényekhez kellene átalakítani, és egyúttal ki kellene egyenlíteni a liberális túlsúlyt, illetve vissza kellene térni a tudományos elfogulatlanság elvéhez a felsőoktatásban. De talán már azzal is elégedettek lennének, ha az utóbbi két elvárás közül legalább az egyik teljesülne.