„Ahogy a helyi napilapok bezárnak, úgy indul virágzásnak a korrupció” – foglalja össze az LSE Business Review-ban Ted Matherly marketingszakértő és Brad Greenwood informatikus-közgazdász a közelmúltban publikált tanulmányukat a helyi média állapotának és a korrupció mértékének összefüggéséről.

A korrupció minden kormányformában sok baj forrása, és súlyos gazdasági károkat okoz. Általánosan elterjedt remény, hogy a demokratikus országokban a média segíthet a korrupció visszaszorításában. A tényfeltáró újságírók leleplezik a visszaéléseket, ezzel aztán hatnak a közvéleményre és a választási esélyekre. A sajtó, a negyedik hatalmi ág, eszerint a közélet tisztaságának egyik legfőbb záloga.

Csakhogy egyre kevesebbet olvasunk újságot és nézünk televíziós hírcsatornákat. A kisebb lapok, különösen a helyi újságok tömegével kénytelenek lehúzni a rolót.  A Matherly és Greenwood által idézett statisztikák szerint az elmúlt két évtizedben 2100 napilap szűnt meg és az Egyesült Államok 3143 megyéjének kétharmadában nincs már helyi lap. A túlélők – köztük a nagy, országos lapok – pedig egyre kevesebb pénzből működnek, így aligha futja a bulvárhírek előállításánál és a pártos politikai propaganda szajkózásánál jóval költségesebb tényfeltárásra. Ami a demokratikus nyilvánosság és kontroll gyengüléséhez vezet.

Az optimistább vélemények szerint nem kell félteni a demokráciát, hiszen a mobiltelefonnak és az internetnek hála bárkiből lehet önkéntes tényfeltáró újágíró.  Az éles szemű és jó tollú bloggerek, vagy netán a civil amatőrök és  a hivatásos médiamunkások együttműködése útján, illetve a közösségi média felhasználásával betölthető a hagyományos sajtó által hagyott űr. Elvégre az oknyomozás fotelből is lehet eredményes. Ha mégsem, akkor akár jótékony emberbarátok tarthatják el a  komoly újságírást.

Matherly és Greenwood kutatásukban azt vizsgálták, hogy vajon a helyi sajtó bezárásának van-e mérhető hatása a korrupcióra. Azt találták, hogy azokban a körzetekben, ahol megszűnt a helyi lap, jelentősen nőtt a korrupcióval kapcsolatos bírósági ügyek száma, ami aligha lehet betudható a korrupcióellenes hivatalok hirtelen jött nagyobb hatékonyságának. „Az eredmények azt mutatják, hogy a korrupt hivatalnokok felbátorodnak, ha megszűnik a helyi lap.” A szerzők az eredetileg amerikai Észak-Karolina államban végzett adatfelvételt Brazíliában megismételve hasonló eredményre jutottak. Kutatásukban külön figyelmet szenteltek a hagyományos helyi lapokat helyettesíteni remélő helyi digitális fórumoknak és a nonprofit önkéntes civil újságírásának is. Ám azt találták, hogy ezeknek a megjelenése nincs mérhető hatással a korrupcióra. Így pedig aligha lesznek a demokratikus nyilvánosság megmentői.