Az elmúlt század során a sportrovat és a bulvárhírek olvasói, illetve a hirdetők támogatták a politikai híreket és elemzéseket. Az internetnek köszönhetően ennek vége, és a dotáció elmaradásával a lelkes amatőrök menthetik meg a tényfeltáró újságírást.

„Az újságírás célközönsége, a híreket napi rendszerességgel olvasók mindig is dotációban részesültek. Az elmúlt évszázadban a hirdetők, a sportrovat olvasók és az újságot a kedvezményre jogosító kuponok miatt vásárlók támogatták őket, pedig a támogatókat egyáltalán nem érdekelték az önkormányzati határozatok, sem a madagaszkári puccs. De azt persze nem tudhattuk pontosan, hogy hány embert érdekelnek a közügyekkel kapcsolatos cikkek, és hogy ők mennyit volnának hajlandók áldozni a hírekért. Mára kiderült: a hírfogyasztók kevesen vannak, és nem sokat hajlandók fizetni az újságokért, amiből az következik, hogy a médiavilág átalakulása és a korábbi dotáció eltűnése miatt radikális változások várhatók” – írja Clay Shirky internetguru a Cato Unbound blogban.

A napilapok az információ szűkösségének korára jellemző termékek: aki szerette volna tudni, hogy mi zajlik körülötte a városban és a világban, az napilapot vett. Az előfizetők számának növelése érdekében az újságok igyekeztek az igények széles körét kielégíteni, ezért a politika mellett a sport, a bulvár és a hirdetések is helyet kaptak. Ennek – most már kiderült – leginkább a politika és a közélet ügyei iránt érdeklődők örülhettek, hiszen a sportrovat, a bulvárhírek és a hirdetések közönsége támogatta a keveseknek fontos híreket és komolyabb írásokat.

Az internet azonban egy csapásra megváltoztatott mindent: aki nem kíváncsi a politikára, a személyre szabott oldalaknak köszönhetően megteheti, hogy kizárólag a bulvárral vagy a sporthírekkel foglalkozzék. Az internetes olvasási statisztikákból pedig kiviláglik, hogy az olcsón előállítható bulvárbeszámolók és más hasonló tartalmak sokkal népszerűbbek – és így nagyobb hirdetési bevételt hoznak – mint a hírek, a komoly tényfeltáró újságírásról nem is beszélve.

A sporthírek szerelmesei nem dotálják tovább a politikai újságírást. A komoly újságírás csak új alapokra helyezve tartható életben.

Shirky szerint a gazdag – és határozott politikai nézetekkel rendelkező – patrónusok támogatása elősegítheti a politikai lapok túlélését.

De elkerülhetetlennek látszik az is, hogy az újságok és az internetes hírportálok egyre inkább az önkéntes amatőrökre – a bloggerekre, a twitterezőkre – támaszkodjanak. A 2005-ös londoni terrortámadás, a tavalyi amerikai elnökválasztás, a múlt hónapban kirobbant iráni forradalom során még a legnagyobb lapok, sőt a hírtelevíziók is előszeretettel hagyatkoztak a helyi bloggerek tudósításaira. A fizetett újságírók és szerkesztők egyre kevesebben lesznek, és feladatuk az ingyen dolgozó amatőrök anyagainak válogatása és szerkesztése, illetve a beszámolókból összeállított nagyobb elemzések és áttekintések elkészítése lesz.

Leginkább a mindenki számára elérhető autó térhódításához hasonlít a most kezdődő folyamat: a gépkocsi elterjedésével csökkent a hivatásos sofőrök aránya, de azért teljesen sosem haltak ki. Ami az arányokat illeti, Shirky szerint úgy ezer önkéntesre jut majd egy fizetett szerkesztő.