„A solingeni mészárlás kapcsán csak szélsőséges álláspontok léteznek az iszlamista terrorral kapcsolatban. Egyesek még mindig tagadásban vannak, és azt hajtogatják, nincs teendőnk. Mások viszont hisztérikusan reagálnak, és az iszlámmal illetve a bevándorlással azonosítják a terrorizmust” – olvassuk a Frankfurter Allgemeine Zeitung interjúját Hugo Micheron francia iszlám-szakértővel.
A német pártok mindegyike a migráció szigorítását szorgalmazta, miután az Iszlám Államra felesküdött Issa Al H. több feszhtiválozót lemészárolt, illetve megsebesített Solingenben. Alice Weidel, az AfD társelnöke minimum öt éves menekült- és bevándorlásstop elrendelését követelte. A CDU elnöke, Friedrich Merz ennél egy fokkal kevésbé radikális megoldást ajánlott: ő csak a szíriai és az afganisztáni menekültkérők elutasítására tett javaslatot, és egyúttal indítványozta, hogy a menedékkérelmekről még Németország határainak átlépése előtt döntsenek, elkerülendő, hogy az elutasított kérelmezők az országban ragadjanak. A kormánypártok (a szociáldemokraták, a zöldek és a szabaddemokraták) kevésbé drasztikus eszközökhöz nyúlnának de még ők is a bűncselekményeket elkövető szír és afgán menekültek kiutasításának felgyorsítását és a fegyverviselési törvények szigorítását fontolgatják.
A mértékadó lapok kommentariátusa még a kormánypártoknál is enyhébb reformokat javasol, ha egyáltalán. A szemle elején idézett Micheron szerint az iszlamista propaganda betiltásával lehetne elejét venni a radikalizmusnak és a terrornak, amely a Tiktok közvetítésével egyre fiatalabb korosztályokban fertőz. Micheron furcsállja, hogy az orosz propaganda ellen keményen fellépő Németország tétlenül nézi az iszlamista uszítás terjedését.
Konrad Litschko a baloldali Tageszeitungban talán még ezt is túlzásnak tartaná. Helyteleníti a bevándorlási törvények szigorítását, mondván, hogy egy ilyen lépés az AfD-t igazolná és erősítené. Ráadásul a biztonságot sem növelné. „Az igazság az, hogy a solingenihez hasonló esetek nem akadályozhatók meg. Egy szabad államban sosincs teljes biztonság.”
Kollégája, Dominic Johnson embertelennek és ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy egy terrorista miatt szír és afgán menekültek ezreit toloncolják haza, holott ezzel biztonságukat veszáélyeztetnék.
Jakob Biazza hasonlóan vélekedik. Szerinte a bevándorlás gyors és drasztikus szigorítása pánikreakció lenne, amely csak még több terrorcselekményre ösztönözné az iszlamista radikálisokat. Biazza megjegyzi, hogy már csak azért sem szükséges a migrációs szabályok átírása, mert a hatóságok általában meg tudják előzni a terrortámadásokat.
Ha jól végezték volna a munkájukat, akkor most is elkerülhető lett volna a mészárlás – írja Jürgen Kaube a Frankfurther Allgemeine Zeitungban. Issa Al H. 2023 januárjában beadott menedékkérelmét ugyanis Németországban azzal utasítottak el, hogy Bulgáriában jogosult a kérelemre, hiszen ott lépett be az EU-ba. Amikor a rendőrség kereste, hogy a Dublin Rendelet alapján Bulgáriába toloncolják, Al H. nem tartózkodott otthon. A hatóságok ezután nem foglalkoztak vele többet.
Németországban tavaly decemberben 242 600 kitoloncolásra várót tartottak számon, akiknek hatvan százaléka elutasított menedékkérő. Az idei év első három hónapjában csak 4 791 embert toloncoltak ki, de még így is harmadával többet, mint egy évvel korábban. A bevándorlási hivatal júliusig 43 ezer kiutasításról döntött a Dublini Rendelet alapján, és eddig ezek közül 25 ezer esetben sikerült megállapodni a befogadó EU-állammal, de mindössze 3 500 menekültet adtak át. E néhány ezer esetben majd annak a másik államnak kell az érdemi vizsgálatot elvégeznie, és elutasítás esetén a kérelmező hazatoloncolása még összehasonlíthatatlanul nehezebb feladatnak ígérkezik, mint áthelyezésük az Unió egyik országából a másikba.