Egyre több amerikai katonai szakértő veti fel a sorkötelezettség újbóli bevezetésének szükségességét. Az iraki és az afganisztáni háború folytatásához ugyanis nincs elég önkéntes. Lehet, hogy Amerikának a katonahiány miatt kell visszavonulnia?
„Ha tovább akarjuk folytatni a háborút, a békefenntartó missziókat, a külföldi katonai beavatkozásokat és a nemzetépítést, akkor több katonára van szükségünk. Vagy többet fizetünk a hivatásosoknak (bár nem világos, honnan lenne rá pénzünk), vagy újra bevezetjük a sorkötelezettséget” – írja Fred Kaplan, a Slate Pulitzer-díjas publicistája.
„Egyre többen vetik fel Amerikában és Ausztráliában, hogy ideje lenne visszaállítani a hadkötelezettséget” – számolt be a Metazin tavasszal. A közelmúltban újabb politikusok és magas rangú katonai szakértők álltak be a sorba. Douglas Lute főhadnagy, aki Bush elnök kormánybiztosaként az iraki és az afganisztáni háborút felügyeli, nemrég úgy nyilatkozott, hogy „érdemes megfontolni a sorozás újbóli bevezetését”. Hasonló állásponton van Michael Mullen admirális, aki szerint a jelenlegi katonai állomány legfeljebb jövő tavaszig képes fenntartani a rendet Irakban (már amennyire az Irakban uralkodó állapotokat egyáltalán rendnek lehet nevezni). Richard Cody ezredes pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs több bevethető katona, ezért az Egyesült Államok nem sokat tehet, ha valahol újabb beavatkozásra lenne szükség.
A sorozás eltörlését egy Nixon elnök által 1969-ben felállított parlamenti bizottság javasolta, amelynek tagja volt a tavaly elhunyt Milton Friedman libertárius közgazdász, és Alan Greenspan januárban leköszönt jegybankelnök is. A bizottság jelentése szerint a nemzet biztonságát hivatásos sereggel is garantálni lehet. Csakhogy akkor még azzal számoltak, hogy 2-3 millió önkéntes jelentkezik a seregbe – ma viszont csak 1,4 millióan választják az angyalbőrt.
Kaplan szerint ezért elkerülhetetlen, hogy vagy magasabb fizetéssel csábítsanak több katonát a seregbe, vagy bevezessék a sorkötelezettséget. Erre viszont csak a kongresszus felhatalmazásával van lehetőség: az elnök nem rendelheti el a hadkötelezettséget.
Ezért, hacsak nem döntenek a csapatkivonás mellett, ami a vereség elismerésével érne fel, a kormánynak a demokrata képviselőket is meg kellene győznie arról, hogy érdemes folytatni az afganisztáni és az iraki háborút. Egy évvel az elnökválasztás előtt nem lesz könnyű.