Állati jogok már régóta léteznek, de a házi kedvencek tulajdonosai egyre inkább afféle családtagnak kezdik tekinteni kutyájukat-macskájukat. Ennek megfelelően a jog is hajlamos emberközeli státust adni egyes állatoknak.

„Tíz évvel ezelőtt a legtöbb ügyvéd képtelenségnek minősítette volna az ötletet, hogy a válóperben el kelljen dönteni, melyik fél kapja meg a háziállat felügyeletének jogát, s ebben ráadásul szerepet játsszon, hogy az állat melyikükhöz kötődik jobban” – emlékszik vissza a régi időkre Drake Bennett a Boston Globe-ban.

Manapság az ilyesmi szinte mindennapos eset. Van olyan állatorvos, akit rendszeresen hívnak válóperekhez szakértőnek, hogy megvizsgálja, vajon a férjhez vagy a feleséghez ragaszkodik jobban a kutya, illetve a macska. Persze arról is kikérdezi a feleket, ki tölt több időt a kis kedvenccel, továbbá ki eteti. Az is előfordul, hogy a bíróság megosztott felügyeletet rendel el (de persze ehhez is kell az állatszakértő szakvéleménye, hiszen van olyan házi kedvenc, amely nem képes két helyen lakni).

Már csak az a kérdés, lehet-e maga az állat is jogalany. Voltaképp nem volna ez új dolog, hiszen a középkori Európában gyakran állítottak bíróság elé állatokat különféle erőszakos bűncselekményekért. Volt védő, tanú, vagyis minden, ami egy rendes tárgyaláshoz szükséges, nem is szólva a gyilkosság vagy súlyos támadás esetén kimondott halálos ítéletekről, és a nyilvános akasztásról. Sertések különösen gyakran kerültek ily módon vésztörvényszék elé.

Az állatkínzás üldözése sem éppen új keletű. Már a 17. századi Amerikában is törvény tiltotta az állatokkal szembeni kegyetlen bánásmódot, s előírta, hogy vízzel és élelemmel kötelező ellátni őket. Viszont ezek a szabályok a 20. századig csak a haszonállatokra vonatkoztak.

A háziállatok védelme ezzel szemben alig néhány évtizedes, igaz, annál hevesebb érzelmek dúlnak körülötte. Egyes ügyészek országos listát akarnak vezettetni az állatkínzókról, nagyjából a pedofil bűnözők módjára. Odáig jutottunk, hogy a bíróságok időnként – a kiállt szenvedés címén – kártérítést ítélnek meg egy-egy elütött jószág gazdájának. Ilyesmi ember esetében akkor szokott járni, ha az áldozat közeli családtag. Barátok, sőt menyasszony elvesztése esetén nem.

Más szóval, a kutya vagy a macska egyes esetekben többet számít némely embernél. Akkor hát miért ne válhatna a jog alanyává? Megesett már, hogy válóperben a kutya érdekeinek képviseletére külön pergondnokot rendelt ki a hatóság. Leona Helmsley New York-i szállodatulajdonos pedig 12 millió dollárt hagyott a kutyájára. Emellé a vagyon mellé is gondnokot rendelt ki a bíróság, és a gondnok köteles az örökös érdekeit szem előtt tartva kezelni az örökséget.

Egy állatokra szakosodó ügyvéd azt fejtegeti Bennettnek, hogy ha egy cég, sőt, egy hajó is lehet jogi személy, akkor az állatok jogalanyiságával is kezdenie kell valamit a törvényhozónak. Arról viszont még nincs szó, hogy az állatok ügyvédnek is beállhatnak.