Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Etnomatek

2005. július 12.

Politizálódik a matematika-oktatás? A multikulturalizmus nevében a maják számtanát is tanítani kellene az iskolában.

Politizálódik a matematika-oktatás? A multikulturalizmus nevében a maják számtanát is tanítani kellene az iskolában.

Az antropológusok az általuk vizsgált kultúrák hiedelmeit, gyakorlati ismereteit és szókincsét a tudomány különböző területei szerint szokták csoportosítani. Így például etnobotanikáról, vagy akár etnomatematikáról beszélnek.

De az ilyen kifejezéseket lehet más, politikai értelemben is használni. Ezt teszi Ubiratan D'Ambrosio Sao Paolo-i professzor, az UNESCO tanácsadója.

D'Ambrosio helyteleníti, hogy az iskolákban és az egyetemeken csak a mai matematikát tanítják, "holott a tudományos, vagyis a nyugati matematika mellett mindig jelen volt a különböző népek és foglalkozások etnomatematikája".

A kultúrsovinizmust elkerülendő, a brazil professzor szerint multikulturális matematikára van szükség. Az oktatásnak ki kell terjednie az ókori Egyiptom és a maják számtanára, a mozambiki kosárfonók, a brazil népi fazekasok mértanára. 

A primitívnek bélyegzett, ám valójában igen kifinomult, bár másféle matematikák tanulmányozása - így D'Ambrosio - "a békét szolgálja, mert   megszabadítja civilizációnkat a fennhéjázástól, intoleranciától, bigottságtól és gyűlölettől".

Az etnomatematika politikai jelszava nemcsak olyan filozófiai kérdéseket vet föl, mint az, hogy univerzálisak-e a matematikai igazságok, hanem gyakorlati nehézségek is felmerülnek. "Ha túl sokat foglalkozunk az ősi technikákkal és matematikai felismerésekkel, akkor nem marad idő a modern matematikára" - mondja egy tanár a New York Times etnomatematikáról szóló riportjában. 

Az etnomatematika ellen olyan szaktekintélyek állnak csatasorba, mint Diane Ravitch, a New York University pedagógia-professzora. Ravitch államtitkár volt az idősebb Bush elnök Oktatási Minisztériumában. Clinton elnök pedig a NAEP, az oktatás eredményességét ellenőrző országos testület egyik vezetőjének nevezte ki.

Legnagyobb hatású könyve az oktatási reformok immár évszázados  történetét dolgozza föl. A történet Ravitch szerint körben forog. A reformerek mindig azzal próbálkoznak, hogy megspórolják a gyerekeknek a tanulással járó erőfeszítést, s inkább az ismeretszerzés módját sajátíttassák el a tanulókkal, mint magukat az ismereteket. Amikor aztán bekövetkezik az előre látható eredmény, jön a visszarendeződés, amit a reformok új hulláma követ.

Ravitch az etnomatematikával kapcsolatban is szkeptikus, bevallottan konzervatív. "Lehet, hogy rettentően ódivatúnak fogják találni - írja a Wall Street Journalban -, de azokban az országokban, amelyek a nemzetközi matematika-versenyeken rendre megverik az amerikaiakat, azt tanítják a gyerekeknek, hogy a matematika egyetemes nyelv, s ugyanaz Tokióban, mint Párizsban, Nairobiban vagy Chicagóban. A 21. század technikáját azok fogják alakítani, akik elsajátítják ezt az univerzális nyelvet, és nem a mi diákjaink, akiket feláldoznak tanáraik és professzoraik politikai céljainak."