Volt már olyan érzése, hogy az autószervizben nem létező hibák kijavítását is felszámolták? És mi a helyzet az egészségüggyel? Ha az orvosok anyagilag érdekeltek, ők talán nem számláznak túl?
Henry Schneider sajátos kísérletbe kezdett – írja David Leonhardt, a New York Times kolumnistája. A fiatal közgazdász először tüzetesen átvizsgáltatta autóját, és minden apró hibát kijavíttatott. Aztán meglazította az akkumulátor saruját, és leeresztette a hűtővizet. Negyven szervizbe vitte el az autót azzal, hogy néha nem indul. Arra volt kíváncsi, vajon hány helyen ismerik fel a triviális hibákat, és hány helyen akarják majd megkopasztani.
Lesújtó eredményre jutott: a 40 szervizből csak 27-ben jöttek rá, hogy a kocsi a meglazult akkumulátorsaru miatt nem indul rendesen. Az elfolyt hűtővízre mindössze 11 helyen lettek figyelmesek. Viszont minden negyedik műhelyben mindenféle egyéb, rendszerint költséges, és teljesen felesleges javítást ajánlottak. Volt, ahol az indítómotort cserélték volna ki, mások inkább új akkumulátort javasoltak. És bár a 40 szerviz alapján nehéz lenne általánosítani, Schneider eredményei egybevágnak egy 2002-es átfogó felmérés eredményeivel.
A baj – a hanyag átvizsgálás és a felesleges javítások ajánlása – abból fakad, hogy ugyanarra a cégre bízzuk a hiba felderítését és orvoslását. Ezért a szerelőknek érdekében áll minél több hibát jelenteni, hogy aztán a sok javításért magas számlát nyújthassanak be.
A piaci önszabályozás hívei szerint azok a cégek, amelyek mindenféle fölösleges javítást ajánlanak, előbb-utóbb óhatatlanul tönkremennek. Valójában azonban, mivel rendszerint javítás előtt nem visszük el több szervizbe a kocsit, sosem derül ki, hogy át akarnak ejteni.
„A probléma nem csak az autószervizekkel kapcsolatban jelentkezik. Ugyanezzel a nehézséggel találjuk szembe magunkat, amikor bádogost hívunk. És akkor is, amikor orvoshoz vagy fogorvoshoz megyünk.”
Csakúgy, mint az autószerelőknek, az orvosoknak is egy személyben kell felderíteniük, majd megoldaniuk a problémát. Minél több kijavítandó hibát találnak, annál magasabb összeget számlázhatnak (vagy a betegnek, vagy a biztosítónak).
Az orvos-beteg viszony a bizalmon alapul. Ezért általában nem szoktunk minden betegség miatt fél tucat különböző specialistához rohangálni. És ha mégis így járunk el, akkor sem biztos, hogy előrébb vagyunk. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy három orvos három teljesen különböző javaslattal áll elő. Nekünk kellene eldöntenünk, mi az igazság, de nem tudjuk: hisz’ éppen ezért fordultunk szakértőhöz.