Fél éve jelent meg a Le Monde-ban, hogy a francia titkosszolgálat előre tudta, milyen merényletekre készül az al-Kaida Amerikában, és értesítette is az Egyesült Államokat. A tényfeltáró újságírót most „kezelésbe vette” a hatóság.
„Az ajánlat elég egyszerű volt: vagy lemondok a Büntető Törvénykönyv 109. cikkelyében biztosított jogomról, amely szerint az újságíró nem köteles felfedni hírforrását, vagy előzetes letartóztatásba helyeznek” – számol be megpróbáltatásairól Guillaume Dasquié tényfeltáró újságíró a Le Journal de Dimanche hasábjain.
A Le Monde április 17-én tette közzé Dasquié felfedezését: bizalmas okmányok sora igazolja, hogy a francia hírszerzésnek már 2001 elején részletes értesülései voltak az al-Kaida terveiről. Nevezetesen arról, hogy terroristák utasszállító repülőgépeket akarnak terrorcselekmények elkövetésére felhasználni. Ezt az információt meg is osztották az illetékes amerikai hatóságokkal, de Washingtonban alighanem elsikkadt a figyelmeztetés a rengeteg hasonló anyag között, és a hatóságok semmiféle intézkedést nem hoztak az amúgy meglehetősen laza repülőtéri ellenőrzés megszigorítása érdekében.
A cikk megjelenése nyomán az akkori honvédelmi miniszter feljelentést tett államtitok megsértése, egészen pontosan bizalmas katonai adat nyilvánosságra hozása miatt, és a nyomozás december elején jutott abba a stádiumba, hogy Dasquiét előállítsák, majd másfél napon át őrizetben tartsák. Beszámolója szerint a kihallgatást nem is az ügyész, hanem a kémelhárítás aligazgatója irányította. Mindketten azzal zsarolták, hogy az őrizetből hosszabb ideig tartó letartóztatás lesz, hacsak meg nem nevezi forrásait. „Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata talán nem hatalmazza fel az újságírót arra, hogy megsértse a katonai titkot, ha a közérdek így kívánja?” – érvel az újságíró.
Az ügyész tagadja, hogy megfenyegette volna az őrizetest, de Dasqiué erre azt feleli, hogy akkor hozzák nyilvánosságra a kihallgatásáról készült jegyzőkönyveket. Akárhogy is, valamitől csak megtört a fogoly. Nem árulta el ugyan kihallgatóinak, kitől kapta az értesülést és a bizonyító erejű dokumentumokat, de azt igen, hogy az illető kitől kapta. Ezt ma hibának tartja, de azzal védekezik, hogy csak rábólintott, amikor a kihallgatói megnevezték. Mindenesetre ezután az ügyészség nem kérte előzetes letartóztatását, de az eljárás folytatódik.
Dasquié végül azt latolgatja, vajon mi vezethette a hatóságokat, már azon kívül, hogy a jövőbeni kiszivárogtatásoknak megpróbálják elejét venni. Az Egyesült Államok vezetőit nyilván kínosan érintette a Le Monde-ban megjelent értesülés. És arra gyanakodhattak, hogy nem újságírói felfedezéssel állnak szemben, hanem – mint gyakran megesik – szándékos kiszivárogtatással, lejárató akcióval. Az újságíró szerint ez alól a gyanú alól akarja magát tisztázni a francia titkosszolgálat, amikor alaposan megszorongatja az újságírót, és ha lehet, a forrásait is.