A japán férjek sokat dolgoznak, és alig marad idejük a családra. Az új családjogi törvény értelmében válás esetén a férj nyugdíjának akár fele is a feleséget illeti. A törvény bevezetése óta nőtt a válások száma, de nőtt a figyelmes férjeké is.

„Nehéz idők járnak a japán házasságokra. Az Egyesült Államokhoz és a fejlett ipari társadalmakhoz hasonlóan a fiatalok egyre később esküsznek. 1962-ben a házasságra lépő nők átlagéletkora 24 év volt, 2006-ban már 28” – írja Blaine Harden, a Washington Post publicistája.

Nem csak egyre későbbre tolódik a házasság, de egyre több az agglegény és az aggleány is. Főleg az egyetemet végzettek körében magas a szinglik aránya. Ebben nagy szerepe lehet a japán munkakultúrának: a japán férfiak nagyon sokat dolgoznak, és kevés idejük marad a családra.

A válások száma is nőtt az elmúlt években. Különösen április óta sok a válás, amióta új családjogi törvény lépett életbe, amelynek értelmében válás esetén a férj nyugdíjának akár fele is a feleséget illetheti meg.

A válástól és annak következményeitől tartó férfiak létrehoztak egy klubot, ahol a sorstársak közösen tanulják a jó férjjé válás fortélyait. A szervezet alapítója szerint a nyugdíj előtt álló üzletember számára a válás a halálos ítélettel ér fel. Többségük ugyanis legfeljebb tojásrántottát tud készíteni. A klub tagjai a háztartási feladatok mellett azt is igyekeznek elsajátítani, hogyan kell nagyobb figyelmet fordítani a feleségükre. A cél, hogy a férj eljusson a csúcsra, az eszményi házastárs 10-es kategóriájába. Ez eddig egyetlen tagnak sikerült. Ő már azt is közölte a feleségével, hogy szereti. Igaz, még csak hátat fordítva.