A női egyenjogúság céljaiból az elmúlt évtizedekben sok megvalósult. De a gyereknevelés még ma is javarészt az anyák feladata. Pedig ha tehetnék, az apák többet foglalkoznának a gyerekekkel, és kevesebbet dolgoznának.

„Az Apasági Intézet arra hívja fel a figyelmet, hogy az apákat minden nap ezer apró hátrányos megkülönböztetés éri. Például ’anyukák és babák’ feliratú pelenkázókat kénytelenek használni” – írja Deborah Orr, az Independent publicistája.

Nem valami ízetlen hímsoviniszta viccről van szó. A nemrég újjáélesztett, és a brit kormány által támogatott Apasági Intézet éppenséggel a feminista törekvések egyikét szeretné megvalósítani. Azt, hogy az apák is aktívan részt vehessenek a gyereknevelésben. Ehhez azonban nem elég a férfiak mentalitását megváltoztatni.

Természetesen nem az ’anyukák és babák’ feliratú pelenkázóhelyiségek jelentik a fő akadályt. Felmérések szerint a brit férfiak fele szívesebben vállalna rugalmasabb munkát, hogy többet foglalkozhasson a gyerekkel. Sokan boldogan mennének GYES-re, de erre gyakran azért nincs lehetőségük, mert így túl nagy bevételtől esne el a család. Az elmúlt évtizedekben a női egyenjogúság terén nagy előrelépés történt, de az azonos beosztásban dolgozó nők fizetése még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké. Így majdhogynem szükségszerű, hogy a rendszerint kevesebbet kereső feleség marad otthon GYES-en.

Ahhoz, hogy az apák otthon egyenlőek lehessenek az anyákkal, mindenekelőtt a munkahelyi egyenlőséget kell megteremteni. Így a karrierre vágyó nők, és a kispapa szerepre ácsingózó férfiak egyaránt jól járnának. Kiváltképp, ha egy párt alkotnak. Mert két karrierhajhász szülő gyerekein még a munkahelyi egyenlőség sem segít. Csak a bébiszitter, aki viszont általában szintén nőnemű.