A katolikus egyház alaptalanul tekinti magát üldözöttnek attól, hogy a pápa – a tanárok és diákok egy részének tiltakozása miatt – nem nyithatta meg a tanévet a Római Egyetemen. A baloldali publicista szerint az egyháznak éppenséggel túl nagy a befolyása.
„Az egyetemi incidens nem az égből pottyant le, és ha a pápa ezt nem veszi észre, akkor jellemző tulajdonságává válhat egyfajta imprudentia politica, azaz politikai óvatlanság” – írja Barbara Spinelli, a La Stampa sztárkommentátora.
Spinelli szerint az egyház még mindig túl nagy súllyal nehezedik az olasz közéletre. Európa más vidékein már beteljesült az állam és az egyház szétválasztása, legutóbb Spanyolországban végezte ezt be a szocialista kormány, de Olaszországban még hátra van a nagy fordulat. Igaz, a kereszténydemokrata párt, amely csaknem negyven éven keresztül kormányozta Itáliát, ma már nem is létezik, de az egyház Spinelli szerint még nem tett le arról, hogy befolyásolja a politikát.
Pedig az egyház és az állam szétválasztása a muzulmán fundamentalizmus korában különösen fontos. A közélet másképp gyűlölködő szekták martalékává válhat.
Ilyen körülmények között Barbara Spinelli képmutató dolognak tartja, hogy Camillo Ruini bíboros, római helynök a pápa iránti szolidaritás jegyében tömeges imára szólította a híveket a Szent Péter térre, s így próbálta az egyház javára fordítani az egyetemi incidens kínos ügyét. Üldöztetésről ugyanis szó sincs. Elég, ha azt tekintjük, mennyit szerepel XVI. Benedek pápa a televízióban. Többet, mint a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök, és alig kevesebbet, mint a kormány összes tagja együttvéve. Az egyházi műsorok 98 százaléka a katolikusokról szól, a többi felekezet a maradék két százalékon osztozik.
Egyvalamiről nincs szó az elemzésben: arról, hogy miért is lázadtak fel a baloldali tanárok és diákok a pápai évnyitó ellen. Arra hivatkoztak, hogy XVI. Benedek tizennyolc évvel ezelőtt idézett egy véleményt, amely szerint 1633-ban, Galilei perében az inkvizíció racionálisabban érvelt és gondolkodott, mint a tudós, és az ítélet helyes volt. A 67 egyetemi oktató tiltakozó levele a tudomány megalázásának nevezte, hogy ezek után a pápa legyen az egyetemi évnyitó vendége.
A tudós professzorok nyilván elmulasztották elolvasni a szóban forgó beszédet, mert Ratzinger bíboros a most kifogásolt idézet után így fogalmazott: „abszurdum lenne ezen az alapon sietve apológiát konstruálni”, vagyis képtelenség volna igazolni az inkvizíció álláspontját. Beszéde nem erről szólt, hanem a racionalitás, a tudomány és a vallás viszonyáról. Vagyis a pápát igaztalanul vádolták meg. Ez persze még nem üldözés, de ezt a szót csak Spinelli használta, az általa bírált Ruini bíboros nem.
Claudio Magris, a Magyarországon is ismert író a Corriere della Serában azt írja minderről, hogy XVI. Benedek ellen tudománytalan előítélet lépett működésbe. Benedetto Croce, a nagy filozófus sokkal tudományellenesebb volt a mai pápánál, de senkinek sem jutna eszébe tiltakozni ellene. A pápát kifütyülik, amiért nem támogatja az azonos neműek házasságát. De az arab vezetőket, akiknek országában lefejezik a homoszexuálisokat és megkövezik a leányanyákat, senki sem fütyüli ki.
Az állam vallási semlegessége nemes ügy, de nem igazolhatja az intoleranciát. Márpedig a római egyetemen intoleráns dolog történt.
Magris egyébként a baloldallal szimpatizál, és már csak ezért is aggasztják a Rómában történtek. Úgy érzi, hogy az eset feletti jogos felháborodás tovább rontja a baloldal politikai esélyeit.