Sokak szerint az online közösségi portálok pusztán a magamutogató tinédzserek virtuális klubjai. Egyre több társadalomtudós viszont tudományos elméletek modellezésére használja az online közösségi oldalakat.

„A Facebook segít a tudósoknak abban, hogy választ találjanak fontos társadalmi kérdésekre” – olvassuk Stephanie Rosenbloom cikkét a New York Timesban.

Az online közösségi oldalak egyre inkább felkeltik a tudósok érdeklődését. Ami nem is meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy a leglátogatottabbak több tízmillió felhasználóval büszkélkedhetnek.

A Carnegie Mellon University professzorai a személyiségi jogokkal kapcsolatos kutatásaikban használják fel a Facebook-ot. A Colorado Universityn pedig a tavaly áprilisi virginiai egyetemi lövöldözésről szóló híreket elemzik az online közösségi portálon, azzal a céllal, hogy többet tudjanak meg az információáramlás sajátosságairól.

Több egyetem kutatói arra próbálnak a Facebook segítségével fényt deríteni, hogy milyen összefüggés van társas kapcsolatok, önbecsülés, a kollektív cselekvés és politikai elkötelezettség között.

A Harvard és a University of California szociológusai például a Facebook online közösségeit vizsgálva egyebek között arra a szakállas szociálpszichológiai kérdésre keresik a választ, vajon a hasonló ízlésű emberek alakítanak ki baráti kapcsolatot, vagy inkább a barátság következtében válik hasonlóvá az emberek ízlése.

Mint arról a Metazin is beszámolt, a digitális utópisták abban reménykednek, hogy a webkettes alkalmazások, egyebek között az internetes közösségi oldalak társadalmi kapcsolatrendszert hoznak létre, demokratizálják életviszonyainkat, több információhoz juttatnak, és több véleményt tesznek hozzáférhetővé, méghozzá minden szűrés nélkül.

A pesszimisták viszont az exhibicionista fiatalok paradicsomának tekintik az internetes közösségi portálokat. Christine Rosen történész a konzervatív New Atlantis magazinban tavaly úgy vélekedett, hogy a virtuális barátságok ápolásával túl sok időt eltöltő fiatalok elhanyagolják hús-vér barátaikat, így a virtuális barátok gyűjtögetése a valódi barátságok rovására megy.

Rosenbloom összefoglalójából arra következtethetünk, hogy hamarosan kiderül, vajon az optimistáknak vagy a pesszimistáknak van-e igazuk.