A hagyományos vallások nem vonzzák a mai fiatalokat. Pedig lenne esélyük, ha alkalmazkodnának az új időkhöz.

„Az amerikai fiatalok nem Betlehem felé tapogatóznak, de nem is az ateizmus felé, hanem újfajta vallásosságot keresnek. Olyan újító szellemű vallásosságra vágynak, amilyenről a régi vallásoknak elképzelésük sincs, pedig ez sokba kerülhet nekik” – írja a USA Today weboldalán Stephen Prothero, a Bostoni Egyetem vallástudományi tanszékének vezetője, a Vallási alapműveltség című könyv szerzője.

Amerikában évente 40-50 új vallás jelenik meg, de ezek közül csak kevés lehet oly sikeres, mint a mormon egyház, vagy a sok vitát kiváltó szcientológia. Az új vallások nyilván valamiféle kielégítetlen szükségletnek próbálnak megfelelni, és a valláskutatót természetesen az érdekli, mik lehetnek ezek a szükségletek, és miért nem képes nekik megfelelni a számtalan történelmi felekezet.

Prothero évek óta rendszeresen azt a feladatot adja tanítványainak, hogy alkossanak új vallást. Nekik jó gyakorlat arra, hogy megértsék a vallások mibenlétét, neki pedig jó tapasztalat, hogy felmérje, vajon milyen spirituális igényei vannak az új nemzedéknek.

A tapasztalat bizonyos értelemben meglehetősen lesújtó: a diákok szinte kivétel nélkül tréfás felekezeteket alapítottak képzeletben. Volt köztük haspárti egyház, volt bölcsességvallás, amelynek védőszentjéül egy televíziós vetélkedő rekorderét jelölték meg, volt mindenféle humoros megoldás. De egyik sem a hitről szólt.

A diákok mindenekelőtt annak adták tanújelét, hogy toleránsak akarnak lenni, és nem kívánnak másokról ítéletet mondani, főleg pedig nem akarják előírni másoknak, miként viselkedjenek. És nem csak a dogmáktól idegenkednek, hanem bizony az istenségtől is, és a túlvilág sem foglalkoztatja őket. Válaszaik arra vallanak, hogy testben akarják élvezni a földi életet, itt akarnak maguknak boldogságot szerezni.

De a tanár mindebből nem arra következtet, hogy a fiataloknak nincs igényük semmiféle lelkiségre. Semmiképpen sem a korlátlan szabadosság jellemzi őket, például nem pártolják a mértéktelen alkoholfogyasztást, a kábítószer-élvezetet, sőt a dohányzást sem. A fiatalok hajlamosak az aznap esti bulit előnyben részesíteni a pokol és a mennyország kérdésénél, de ha majd gyermekeik születnek, ha majd elveszítik szüleiket, talán több értelme lesz a szemükben a vallásnak.

A nagy egyházak nemigen figyelnek oda a fiatalok kifogásaira és igényeire. Így pedig nem alkalmazkodhatnak megfelelően a mai korhoz. „Az imámok és a tisztelendők, a rabbik és a tiszteletesek jobban tennék, ha nem csupán egymással folytatnának párbeszédet, hanem az új, spirituális, de nem vallásos nemzedékkel is.”