A génmásolással kapcsolatban a filozófusokat elsősorban az a kérdés érdekli, hogy szabad-e embert klónozni. De vajon szabad-e az állatok génjeit úgy manipulálni, hogy emberi értelemmel rendelkezzenek?

„Helytelen lenne-e intelligens állatokat rabszolgasorba kényszeríteni?” – kérdezi Ronald Bailey, a Reason magazin tudományos szakírója.

A klónozással kapcsolatos viták mindenekelőtt akörül zajlanak, hogy elfogadható-e az emberi klónozás valamilyen formája. Az élénkebb fantáziával rendelkezőket már az a kérdés foglalkoztatja, hogy mi történne, ha az ember génjeit egy állat petesejtjébe ültetnék, és a két fajt kereszteznék. Bailey szerint nyilvánvaló, hogy az ilyen kísérlet erkölcsi szempontból elfogadhatatlan: az állati géneket is hordozó ember mindenféle szörnyű rendellenességekkel születhet, ha világra jön egyáltalán.

De mi a helyzet az állatok klónozásával? Vajon génsebészeti beavatkozással feljavítani az állatok szellemi képességét szintén erkölcstelen? Az értelmessé tett állatok kérdése már régen felkeltette a tudományos-fantasztikus írók fantáziáját. Példa rá H. G. Wells Doktor Moreau szigete című regényében a Teremtő szerepében tetszelgő, az állatok értelmi képességeit kísérleti úton javító tudós.

De nemcsak a sci-fi írókat foglalkoztatja a kérdés. George Dvorksy, a „technoprogresszív” gondolkodású Betterhumans.com futurológiai portál főszerkesztője szerint például erkölcsi kötelességünk lenne a kevésbé fejlett fajokat az ember értelmi szintjére emelni.

Milyen jogok illetnének meg egy kisgyerek értelmi képességeivel rendelkező, emberi géneket is hordozó állatot? – teszi fel a kérdést Bailey.

A „biokonzervatívokat”, például Francis Fukuyama amerikai filozófust rémülettel és aggodalommal tölti el a lehetőség, hogy feljavított értelmi képességű csimpánzokat klónozzunk, akiket aztán rabszolgaként dolgoztathatunk. Erkölcsi szempontból ez még akkor is elfogadhatatlan, ha a klónozott állatok örömüket lelik az ember kiszolgálásában, mert úgy programozták őket, hogy a feladatok elvégzésekor boldogsághormont termel a szervezetük. „Egyrészt azért, mert mi magunk sem szeretnénk ilyen boldog rabszolgák lenni.” Másrészt az emberi értelemmel bíró állatokat embernek kellene tekinteni, ezért nem volna szabad rabszolgaként dolgoztatni.

Ráadásul az embernek amúgy sem származna előnye a maga képére alakított állatokból. Ha minden feladat elvégzését rájuk bíznánk, akkor az ember elméje ellustulna, és a végén butább lenne a megokosított állatoknál. Előbb-utóbb valósággá válna A majmok bolygója című film, és az emberszabásúak átvennék az uralmat.

Bailey szerint azonban nem érdemes az állati rabszolgák jogainak ügyében komolyabban elmélyedni. Nemcsak a biotechnológia, hanem az informatika és kibernetika is rohamosan fejlődik, és ezért nem génkezelt majmok, hanem robotok és számítógépek végzik majd a fárasztó és veszélyes feladatokat.

Csak nehogy aztán az intelligens robotok és androidok törjenek az ellustuló és elbutuló ember babérjaira.