Gazdasági recesszió ide, magas tandíj oda, Amerikában egyre többen iratkoznak be filozófia szakra. Az intellektuális élvezet mellett gyakorlati szempontból is hasznos tudást remélnek a bölcsészkurzusoktól.
„A korábban luxus szaknak gúnyolt filozófia egyre népszerűbb az amerikai egyetemeken. Sok diák a bölcselet segítségével próbál választ találni a modern problémákra, például az iraki háború erkölcsi vonatkozásaira és a politikai botrányokra. A recesszió sem szegi kedvüket. A diákok állítják, hogy a filozófiaórán tanultaknak gyakorlati haszna is van, amelyet karrierjük során kamatoztathatnak” – írja Winnie Hu, a New York Times publicistája.
Sokan gondolják, hogy a bölcsészettudomány, különösképpen a filozófia gyakorlati szempontból haszontalan köldöknézés. Kevés szülő repes örömében, amikor a gyerek bejelenti, hogy filozófusnak készül, és nem orvosnak, mérnöknek, közgazdásznak vagy vegyésznek. Különösen recesszió idején kerülnek elő a felesleges bölcsészoktatással kapcsolatos elméletek.
Amerikában az elmúlt évtizedben 765-ről 817-re nőtt az akkreditált filozófia szakok száma, és hallgatóból is egyre több van: a jobb egyetemeken kétszer annyian iratkoznak be filozófia szakra, mint tíz éve. A Rutgersen már az összes alapszakos diák 4 százaléka filozófiát hallgat. Főleg azok a karok népszerűek, ahol elsősorban nem a klasszikus műveket tanulmányozzák, hanem a szélesebb társadalmi kérdéseket tárgyalják, amilyen például a globalizáció vagy az információs forradalom.
Mi magyarázza, hogy egyre többen érdeklődnek a filozófia iránt, és még a tandíjat sem sajnálják? Pusztán költséges hóbortról lenne szó? David E. Schrader, az Amerikai Filozófiai Társaság elnöke szerint korántsem. „A filozófia szakon a diákok megtanulják, hogyan kell gyorsan új ismereteket szerezni. A hallgatók elsajátítják a kritikai gondolkodás képességét, és javul az íráskészségük.” Statisztikák szerint a végzett filozófia alapszakosok nagyon jó eredményeket érnek el például a jogi mesterképzések felvételijén, amely az olvasás- és érveléskészséget méri.
A praktikus szempontok mellett persze fontos az intellektuális haszon is. De annak is van gyakorlati előnye. Mint egy húszéves diáklány megjegyezte, sok felsős filozófia szakos fiút talál érdekesnek és érzékenynek. „A mély egzisztenciális tépelődés imponál a csajoknak.” Márpedig, mint a filozófiából (és anélkül is) tudjuk, mégis csak ekörül forog minden.