Nemzetközi szervezetek szerint a szlovák médiatörvény veszélyezteti a sajtószabadságot. Pedig a szabadságot féltő amerikai liberális jogászprofesszor is azt sürgeti, hogy tegyék kötelezővé a más vélemények megjelentetését.

„Szigorú törvények és politikusok korlátozzák a sajtószabadságot” – olvassuk az Economist kelet-közép-európai médiakörképét.

A Freedom House május elején nyilvánosságra hozott éves jelentése szerint az elmúlt évben csökkent a sajtószabadság a világban. Elsősorban Afrikában, Ázsiában és a volt Szovjetunió területén tapasztalható a visszaesés. A kelet-közép-európai államok sem teljesítettek valami fényesen. Bár többségük továbbra is a szabad kategóriában található, a térség országai hátrébb szorultak a sajtószabadság-listán, és a visszaesés a volt szocialista országokban a legnagyobb.

Kelet-Közép-Európában talán Szlovákiában a leginkább aggasztó a helyzet. Mint arról Szilvássy József is beszámolt a NOL-ban, az áprilisban elfogadott és június 1-jén életbe lépő új médiatörvény előírja, hogy az újságokban kötelező válaszlehetőséget biztosítani azoknak, akiket a lap kritizál, „még akkor is, ha a leírt tények igazak”. A választ a szerkesztőség nem kommentálhatja.

„A populista-nacionalista kormánykoalíció szerint a törvény a média felelősségteljesebbé tételét szolgálja.” Marek Mad'arič kulturális miniszter úgy vélekedett, hogy az új szabály egyáltalán nem veszélyezteti a sajtószabadságot, hanem éppen a közérdeket helyezi a kiadók érdekei elé. Az emberek elemi érdeke, hogy megismerjék a különböző véleményeket.

Martin Franc ellenzéki politikus viszont „szájkosártörvénynek” minősítette az új rendelkezést, és a kormánnyal szembeni kritika elnyomásáról beszélt. Nemzetközi szervezetek is hasonló kritikát fogalmaztak meg.

Pedig a szlovák sajtótörvény alapgondolata tényleg nem a kritikát elhallgattatni óhajtó populista-nacionalista politikusok találmánya. Mint arról a Metazin is beszámolt, Cass Sunstein tekintélyes liberális jogászprofesszor is előállt azzal a javaslattal, hogy az államnak köteleznie kellene a honlapok üzemeltetőit az eltérő véleményeket tükröző honlapok felé vezető linkek elhelyezésére. Sunstein azzal érvelt, hogy csak így lehet elkerülni a kiberbalkanizálódást: ha mindenki csak olyan emberekkel érintkezik, és olyan véleményekkel találkozik, akik és amelyek megerősítik saját álláspontját, akkor a kollektív beszűkülés aláássa a demokráciát.