Hát az egyenlőség elvével mi lesz? – kérdezik a francia lapok egyöntetűen, miután a lille-i bíróság semmisnek nyilvánította egy muzulmán pár házasságát, mert a nászéjszakán kiderült, hogy az ara nem érintetlen.

„Azt hittük, hogy a szűzhártya nász előtti vizsgálatának szokása a múlté. Úgy látszik, tévedtünk. Hacsak nem tréfával van dolgunk. Az ítéletet ugyanis április 1-jén hirdették ki” – írja Laurent Greilsamer a Le Monde-ban.

Már maga az is botrány, hogy két ember legintimebb magánügye közüggyé vált. A húszéves ara a házasságkötés után vallotta meg korábbi kapcsolatát, mire a francia férj, aki felnőtt korában tért át a muzulmán vallásra, elküldte, s legott ügyvédet fogadott.

A Le Monde szerint ezzel nincs baj, miért ne fordulhatna az állampolgár a bírósághoz? Annál elképesztőbb viszont a bírónő eljárása: megengedte, hogy egy nő szüzessége jogvita tárgya lehessen a harmadik évezred Franciaországában. Közben persze nem győzte hangsúlyozni, hogy nem a vallási előírásokat akarja tiszteletben tartatni, csakis a hazugság miatt mondja ki a házasság érvénytelenségét.

Mint a Népszabadság is beszámolt róla, a francia igazságügyi miniszter közel áll a bukáshoz, amiért megpróbálta védelmébe venni az ítéletet, mondván, hogy a megszégyenített fiatalasszony legalább megszabadult egy rossznak ígérkező házasságból.

Alain-Gérard Slama, a Le Figaro vezető kommentátora szerint ehhez válás útján is eljuthatott volna. Egyébként a férj is választhatta volna ezt az utat. Válóoknak ugyanis megfelelne a hazugság. Az ara hazatért, a férj nem kért belőle, a házasság felbomlott. Csakhogy nem mindegy, érvénytelenítik-e a házasságot, vagy felbontják.

A hazugság ugyanis egyedül abban az esetben volna eléggé jelentős ok a házasság érvénytelenítéséhez, ha elfogadnák a szüzesség követelményét. A szüzesség elvárása pedig eleve egyenlőtlen helyzetbe hozza a házasuló feleket, ez viszont Franciaországban alkotmányellenes. És az sem fogadható el, hogy a toleranciára hivatkozva bizonyos vallási csoportokra más jogrendszer legyen érvényes.

„Jogegyelőség nélkül nincs garancia arra, hogy a különféle hitek megkapják a nekik járó tiszteletet. Ha a bíróságok engednek az olyan hiteknek, amelyek ezt az elvet kétségbe vonják, maguk nyitnak utat az intolerancia előtt.”

Lille-ben elsőfokú ítélet született, és a lapvélemények abban is egybecsengenek, hogy biztosak a döntés megsemmisítésében. Persze az elsőfokú ítélethirdetés előtt is kevesen hitték volna, hogy egy házasságot semmisnek mondanak ki Franciaországban azért, mert az egyik fél nem volt szűz.